A túrós gombóc, vagy túrógombóc a mi családunkban alapdarab, kedves kis csemeténk egyik szívesen fogyasztott étele, a másik a paszulyleves. Gyakorlatilag ez az a két étel, amit bármikor szívesen megeszik, meg persze az angyalbögyörőt, amit az olaszok gnochi - nak neveznek.
Akkor kezdtem el neki túrós gombócot készíteni, amikor egy éves korában napokig csak Túró Rudit evett: 2 db reggelire, 2db ebédre, 2db vacsorára, persze a csokit lenyúztam róla. Rajongását a túró iránt azóta is megtartotta, bár a Túró Rudit már nem szereti.
A túrós gombócot két módszerrel állíthatjuk elő.
1. Módszer
Fél kg. tehéntúrót, azért ennyit mert ebben a kiszerelésben kapható, összegyúrunk, adunk hozzá 5 evőkanál grízt (búzadarát), 1 tojást, negyed csomag vajat, csipetnyi sót és jól összedolgozzuk. Hagyjuk legalább negyed órán át állni, ennyi időre van szüksége a gríznek, hogy magába szívja a nedvességet, majd vizes kézzel tetszőleges méretű gombócokat formálunk belőle. Lobogó vízbe tesszük és addig főzzük, amíg a gombócok feljönnek a víz tetejére.
Biztonság kedvéért egy próbagombócot tehetünk a vízbe, ha szétesik, akkor az egész masszát át kell gyúrni még egy kis grízzel.
Közben olajat forrósítunk egy lábasban, megpirítunk benne 2-3 evőkanál prézlit, ebbe szedjük a gombócokat és az edény rázogatásával gondoskodunk róla, hogy a gombócok mindenhol belekerüljenek a prézlibe. Megszórjuk vaníliás cukorral, fahéjjal.
2. Módszer
Főzünk egy jó kemény tejbegrízt, összegyúrjuk a túróval, gombócokat formálunk a masszából és a felhevített olajos prézlibe rakjuk. Ízesítése ugyanaz, mint az első módszernél. Ezzel a módszerrel biztosan nem esnek szét a gombócok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése