2011. május 10., kedd

Sóskaleves


A hétvégém elég káosszal fűszerezettre sikerült. A szombati nap azzal ment el, hogy közéletet éltem. Én ugyanis egy aktív közéleti személyiség vagyok. Ez többnyire abban merül ki, hogy eljárok mindenféle gyűlésekre, ott nagyokat hallgatok, aztán megoldom a problémákat, amiket mások nem tudnak megoldani, ők meg learatják a babérokat. A gyermekemet azzal szoktam beetetni, amikor nem jelenek meg otthon időben valami gyűlés miatt, hogy: Anyuka fontos ember. Na persze, akiknek megoldom a problémáit azoknak tényleg fontos vagyok...
Ezúttal a Pedagógusszövetség országos elnökségi ülésére mentem Csíkszeredába, ahogy a gyermekem, akit ezúttal magammal vittem (a világ megváltásába korán bele kell tanulni) frappánsan elnevezte: Chipszereda.
Nagyon koncentráltam, de az agyam azon járt, hogy kölcsönkértem egy jó kis fényképezőgépet és amikor hazaérek rendezek egy betyár jó főzőmaratont, amitől úgy néz ki majd a konyha, hogy a katasztrófaelhárítást is értesíteni lehetne.
Vasárnap aztán kialudtam a világmegváltás fáradalmait, és nekiláttam.
Bornemissza Anna szakácskönyvéből főztem meg három receptet, az 1600-as évekből, ezeket majd az Erdélyi konyhában lehet olvasni, legalábbis remélem.
Persze közben több más gondolatom is jött, amit mind megfőztem, a végeredményt a héten igyekszem írott formába önteni. Úgy vagyok én ezzel a főzés dologgal, mint az a pasas, aki azt mondta, hogy adjatok nekem egy fix pontot és én kimozdítom helyéről a földet. Adjatok nekem egy sonkacsontot, oszt főzök belőle, olyat, amit még biztos nem ettetek. A paszulylevesen kívül én még nem főztem meg kétszer ugyanazt az ételt, legalábbis semmiképp nem ugyanúgy.

Sóskaleves

Már régóta tervezem, mert ott lapult a sonka csontja a hűtőben. Igazából Húsvétra szerettem volna megfőzni, de anyósomnál húsvétoltam ( a szomszédban lakik, de elvárta, hogy nála együnk egész ünnepen, én meg semmi jónak nem vagyok az elrontója).
A sonkacsontot hideg vízben kiáztattam, ez nagyon szükséges volt, mert a tesóm elsózta egy kicsit, mielőtt a füstre tette.
Azután odatettem főni és lassú tűzön három órán át főztem, amíg a megmaradt kevés hús levált a csontról. Egy jó sűrű levet kaptam, amit kettőbe osztottam és egy kis vízzel felengedtem.
Újraforraltam, amikor főtt, beledobtam a megmosott sóskát, pár percig főztem majd besűrítettem egy kicsit.
Ezt most úgy csináltam, ahogy Bornemissza Annától tanultam: négy szelet kenyeret vízbe tettem, felforraltam, botmixerrel pürésítettem és a levesbe töltöttem.
A sonkacsontról leoperált húst feldaraboltam és visszatettem a levesbe.
Egy nagyon ízletes, savanykás leves lett a végeredmény, tele sok sonkával.
Ha nincs házi sonka bolti kötözött sonka főzőlevéből is készíthető.

1 megjegyzés:

  1. Ha legközelebb Csíkországba jársz szívesen találkoznék veled :)

    VálaszTörlés

Paradicsomos szelet

Paradicsomos szelet Hozzávalók 4 személyre: 4 szelet szalonna, 4 szelet tarja, 4 evőkanál paradicsompüré, 8 cikk fokhagyma, só, bors,...