2011. április 29., péntek

Szálkás leves


Mint gyakorlott fogyókúrázó gyakran kerültem kapcsolatba a szálkásítás kifejezéssel, még most is kiráz tőle a hideg. Mégis szálkásítottam, igaz csak egy leves kedvéért a zöldséget. Az egyik kedvenc levesemet készítettem el csíkokra (szálkákra) vágott zöldségekkel. Az a jó ebben a levesben, hogy igazi kaméleon. Minden alkalommal átvarázsolható. Ezért főzök egy nagyobb adagot, eszünk belőle, majd a maradékot mindig más köntösben tálalom.
Negyed kiló friss disznóhúst kockákra vágok, dinsztelt hagymán megpárolom, ízesítem és annyi vizet rátöltve, hogy ellepje negyed órán át fedő alatt párolom. Ekkor hozzáadom a szálkákra vágott leveszöldséget: murok, karalábé, petrezselyem, zeller stb. azaz ami éppen akad otthon, ráteszem a húsra, feltöltöm vízzel, ételízesítővel ízesítem és lassú tűzön, fedő alatt puhára főzöm. A lassú tűz fontos, mert így lesz a leves tiszta.

Második alkalommal, annyi levest, amennyit el szeretnénk fogyasztani gazdagítok egy csupor paradicsomlével, egy mokkáskanál cukorral és ugyanannyi mustárral.

Harmadik alkalommal besűríthetem két evőkanál tejfölben kikavart tojássárgával. Nagyon fontos, hogy a tejfölt azután teszem bele a levesbe, miután jól felfőztem, majd levettem a tűzről és hagytam egy kicsit csendesedni, különben csomós lesz.

Feldobhatom még a levest egy kis külön kifőzött tésztával, galuskával.

2011. április 27., szerda

Fasírtkoszorú








Már nagyon fáj a fogam erre a mennyei finomságra, ugyanis nagy fasírtrajongó vagyok. Bevallom valahol láttam a képet és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy én is megkóstolom. Hogy egy kicsi legyen benne belőlem is vegyes húsból készítettem. Nem, nem .... Nem csiga és disznó! Pulykamell és marha-disznó vegyes darált hús, mindegyikből egy-egy fél kiló.
Húsz szelet baconnal kibéleltem az előzőleg kivajazott kuglófformámat (végre ennek is haszna lesz, kuglófot ugyanis úgy sütöttem, mint a székely: egyszer s utoljára).
A vegyes és a pulykahúst két külön tálba tettem, mindegyikhez adtam 4 szelet beáztatott és kicsavart kenyeret, fokhagymás fűszerkeveréket, sót, negyed reszelt hagymát, sót, borsot és egy-egy tojást. a masszákat jól összegyúrtam, ez a legjobb rész, mert amikor kezet mostam, lecsúszott a gyűrű az ujjamról és beesett a kagyló alá, jó fél órát piszkáltam amíg ki tudtam szedni, végül egy hosszú nyelű piknikvilla volt a nyerő. Míg én ökörködtem a húsok jól összeértek. Begyömöszöltem a kuglófforma aljába a vegyes húst, rátettem négy keményre főtt és meghámozott tojást. Következett a pulykahusi, majd ráhajtottam a baconszeleteket. Forrő sütőben 35 percig sütöttem.

2011. április 26., kedd

Saláták színesben

A dolgozó nőknek sok leveles zöldséget kell enni. Így olvastam valahol. Hogy miért, nem tudom, de azóta előszeretettel salátázok. Mindenféle színben. Természetesen a fő alapanyag a saláta, emellett szeretem a kelkáposztát, mert soha nem keserű, nagyon finom, enyhe íze van. Aztán jöhet minden, ami van: maradék húsok sülve vagy főve, hidegen, sajt, túró, néha tofu, halkonzerv, babkonzerv, piros hagyma, piros káposzta, olajbogyó, öntetnek pedig natúr kefir, és elmaradhatatlan a zöldfűszeres ételízesítő.
1. Főtt marhahúsos saláta
Egy kis húslevesből maradt főtt hús, piros káposzta, tofu, saláta, öntetnek kefir.
2.Nyers káposzta, néhány csík füstölt lazac, pár szelet nyers cékla, majonéz és diódarabok.
3. Saláta, zöldpaprika, tonhalkonzerv (darabos), konzervbab és piros hagyma karikára vágva. Öntet a konzerv leve egy kis citromlével felhígítva.

2011. április 24., vasárnap

Töltike


Húsvét második napján a hagyományos menü Erdélyben a töltött káposzta. Nos, erről az ételről sok szép emlékem van. Elsősorban azokról, amiket mások főztek, gyerekkoromban édesanyám meg a rokonság. A már annyit emlegetett szülőfalumban íratlan törvény volt, hogy szombat este a rendes családokban töltött káposztát főznek. A szegényeknek nem mindig telt húsra így elméletileg bármi belekerülhetett a töltelékbe. Na jó, nem bármi, csak olyasmi, ami belepasszolt: apróra vágott szalonna, kukoricakása meg ilyenek. Ha ebbe belegondolunk, nem volt két ház, ahol egyforma töltött káposzta rotyogott volna a fazékban, sőt sok helyen a káposztát is nagylelkűen elhagyták néha és szőlőlevelekkel helyettesítették. Nos kérem szépen az egyik szupermarketben (úgy járok ezekbe boltokba, mint szegény nagyanyám a kiskertbe meg a kamrába, azzal a kivétellel, hogy Ő tudta előre mit fog ott találni) ecetben tartósított szőlőleveleket találtam töltike készítésére. A töltike Szamosardóban, a szülőfalumban az olyan töltött cucc, amit nem káposztába töltöttek.
Azt találtam ki, hogy gombás-húsos tölteléket készítek.
Fele hús-fele gomba arányban. A férjem erre azt mondta, hogy vigyázzak nehogy új járjak a cuccal, mint a viccben, ami a disznó - csiga pástétomról szól, ami úgy készül, hogy kell bele egy disznó meg egy csiga.
Na végül nem jártam úgy.
1. Beáztattam a római tálat. Rájöttem ugyanis, hogy az ilyesfajta zöldséges ételekhez nagyon jó, mert az étel szépen párolódik benne, hamar és jól.
2. Megtisztítottam a csiperkét, úgy negyed kilónyit, majd megdaráltam.
3. A darált gombát összegyúrtam negyed kiló darált hússal, marha - disznó keverék volt.
4. Ízesítettem: só, bors, fokhagymás fűszerkeverék. Ezt mióta megláttam előszeretettel használom, ahogy a többi fűszerkeveréket is.
5. Hozzáadtam a masszához 1o dkg megmosott, lecsepegtetett rizskását és jól összegyúrtam
6. Beletöltöttem a szőlőlevelekbe, a töltelékeket a római tálba helyeztem, hogy ne unatkozzanak raktam melléjük két sonkadarabot, töltöttem rá egy kis vizet.
7. A tálat a sütőbe tettem és begyújtottam alája. Nagyon fontos, hogy a római tálat soha nem tesszük előmelegített sütőbe. Egy régebbi bejegyzésemben látható a római töltött káposzta fazekam, az is szerelem volt első látásra Szovátán. A sütőt maximális hófokra állítottam, a teljes felmelegedéstől számítva még harminc percig sütöttem. A szőlőlevél egy kicsit nehezebben puhul meg mint a káposzta.
Az eredmény a képen látható.

2011. április 23., szombat

Húsvéti kalács





A bejegyzés címe egyszerűen csak kalács is lehetne, de most húsvétra sütöttem. Gyerekkoromban még volt a szülőfalumban szinte minden háznál kemence. Csütörtökön mentem haza a húsvéti vakációra, pontosabban nagycsütörtökön. Akkor sütöttek az asszonyok: kenyeret, kalácsot, fasírtot a kemencében. Délután fél hétkor szálltam le az autóbuszról a falu határában, onnan még 3 kilométert gyalogoltam hazáig. Amint beértem a faluba, igazi illatorgia fogadott. Minden ház előtt más illat, alig vártam, hogy haza érjek és egyek végre a frissen sült kalácsból, amit nagyanyám sütött nekünk: 1 rúd túrós, 1 rúd diós, 1 rúd mákos. A túróst még azon melegen megettük.
A mai napig sajnálom, hogy nem kérdeztem ki nagyanyámat a kalácsreceptet illetően. Azóta megvan a saját receptem, ami elég közel áll gyermekkorom kalácsaihoz, de sajnos még mindig nem elég közel.
1 kg lisztben elkeverek két zacskó instant élesztőt. Ehhez hozzáadok fél csomag olvasztott vajat és 3 tojássárgáját, amit 5 dkg porcukorral kikavartam.
Az idők folyamán rájöttem, hogy a vaj nagyon fontos, tőle lesz foszlós a kalács. Kb. fél liter tej folyamatos hozzáadásával megdagasztom a tésztát. Hagyom kelni, addig, amíg a konyharuha alatt, amivel letakartam, domborodni látom. Amikor megkelt, lisztezett deszkára borítom meggyúrom és ötbe osztom.
A kis cipókat rendre kinyújtom és beborítom töltelékkel majd feltekerem.
Túrós töltelék:
negyed kiló tehéntúró, egy tojás sárgája, 1o dkg cukor, egy marék mazsola- mindezt jól összegyúrom
Mákos töltelék:
A darált mákot jól megcukrozom, tejjel feltöltöm és felfőzöm
Diós töltelék:
A darált diót jól megcukrozom, tejjel feltöltöm és felfőzöm.

A kalácsrudakat kivajazott tepsibe helyezem, megkenem tojássárgájával és hideg sütőbe tolve begyújtok alája. Amí a sütő kimelegszik, addig kel a tészta. Kb, negyed órán át a legmagasabb hófokon sütöm, ezalatt felnő a tészta, majd mérsékelem a hőfokot 175 fokra és 4o perc alatt átsütöm. Hogy ne égjen oda, szoktam egy tepsiben vizet tenni a sütőbe. Amikor kész, kiveszem a sütőből, megkenem vízzel, letakarom egy konyharuhával, imádkozni - így mondta volt nagyanyám. De az én esetemben nem a kalács imádkozik, hanem én, hálából, hogy ismét egy szépet alkottam. Bár, így utólag átgondolva, lehet, hogy a nagyanyám esetében is így volt.
Tavaly nyáron bejártam a falut, mert kemencében szerettem volna kenyeret sütni, de minden kemencét lebontottak, helyette kenyérsütő gépet tartanak. Majdnem elsírtam magam ...

2011. április 21., csütörtök

Tejfölös saláta




A tavasz nagyon sok ízt hoz magával... A zöldellő salátaágyások beindítják a gyermekkori emlékeket, jókat is rosszakat is. A rosszak közé tartozik a salátaleves, amit soha nem tudtam megszeretni, ellenben egyik legintenzívebb ízélményem az ecetes, cukros, tejfölös saláta. Ezt gyerekkoromban savanyúság gyanánt ettük különféle húsételekhez.
Tegnap az anyósom kertjében sétáltam és megláttam a salátákat, már egészen szép fejecskék is kuporogtak az ágyásban. Csak a megfelelő ételt kellett még kigondolni: gulyás!
Aztán kunyiztam egy kis salátát. Megmostam, nem vágtam el és nem törtem össze, csak levelekre szedtem és beleszórtam egy salátástálba. Ezután elkészítettem az öntetet: két evőkanál cukor, két evőkanál ecet, egy mokkáskanál ételízesítő és víz. Addig kavartam, míg a cukor felolvadt benne, majd a salátára öntöttem. Feltöltöttem vízzel, amíg a leveleket ellepte, majd jó vastagon megkentem a tetejét tejföllel. A ropogós leveleket a tejfölös öntetbe mártogatva a legjobb fogyasztani.

Húsvéti holdsüti



Kérek holdsütit! - ezt a felszólítást rengetegszer hallottam az elmúlt hónapokban, mióta a család egy szem csemetéje a Vízcsepp mester kalandjai című rajzfilm rajongója. A fent nevezett rajzfilmben süti a Holdistennő a holdsütit, de sajnos a recept közlését mellőzi. Már mindennel próbálkoztam, amilyen nagy sütisütő vagyok hamar kimerült a repertoár. aztán rátaláltam egy receptre, amit egy kicsit felturbóztam és némi segítséggel meglett a holdsüti. A csemete elégedett volt, ami nem semmi, legutóbb ugyanis felszólított, hogy tanuljak meg már rendes tejbegrízt főzni.
2o dkg vajat 25 dkg lisztben szétmorzsoltam, hozzáadtam 1o dkg porcukrot, í csomag vaníliás cukrot, 1o dkg kókuszreszeléket és alaposan összegyúrtam.
Ezután lisztezett deszkán kinyújtottam és a csemetével együtt kiszaggattuk. Sütőpapírral bélelt tepsiben kisütöttük. Az előírás szerint lekvárral kellett volna összeragasztani, de a csemete mogyorókrémet akart. Az lett. A végén vaníliás porcukorral meghintettük. A csemete annyit evett belőle, mint még soha semmiből, mondjuk a csokit leszámítva....

2011. április 19., kedd

Spagetti zamatos zöldségmártással



A spagetti egyik kedvencem főleg mióta azt olvastam róla, hogy nem hizlal. Meg amúgy is. Tészta, mártás, sajt sok paradicsomlé: semmi olyan nincs benne, amit ne szeretnék. Mivel spagettit nem tudok készíteni, a mártás terén van helye az alkotásnak. Többnyire, ragadozó mivoltomból adódóan, a húsos változatokat részesítem előnyben, de mióta láttam az Ízek, imák, szerelmek című filmet, egy kicsit lezserebben kezelem a dolgokat. Most például gombás, cukkinis, paradicsomos mártást készítettem, ami csudafinom lett. Nem terheli a gyomrot és az ízek!
Szóval:
5 db. gombát megtisztítottam és szeletekre vágtam. Természetesen a gomba nálam csiperkét jelent, az egyetlen hely ugyanis, ahol gombászni merek az a szupermarket.
Egy fél cukkinit karikákra, majd kockákra szeltem.
Egy kis fej hagymát apróra vágva olajban megpirítottam, rádobtam a gombát és a cukkinit, fedő alatt megpároltam.
És akkor jön a lényeg: nem egyszerű paradicsomlé, hanem paradicsomdarabos rostos lé egy jó pohárral. Összekavartam, felfőztem és jöhet az ízesítés: zöldfűszeres ételízesítő, bors, bazsalikom, egy mokkáskanál cukor és ugyanannyi mustár. Jól felfőztem és már kész is. Lehet tálalni, a tetejét megszórtam reszelt sajttal.

2011. április 18., hétfő

Húsvéti ajánlat

Egy érdekes játékba kaptam meghívást Jutkától, ami ez úton is köszönök.
Tíz ételt kell összeválogatnom a blogomról, amit húsvétra ajánlok.

1. Sült kecskesajt
2. Kínai leves húsgombóccal
3. Fasírt
4. Szedres süti5. Édes ragu csirkemájjal
6.Töltött tojás
7. Ravioli leves
8. Gulyásleves
9. Töltött krumpli
1o. Három húsos töltike
Na ezzel megkínlódtam. Most jöhet, hogy kinek ajánkom, lehet nem lesz tíz:
Marcsi
Aleda
Ginko
Fela

Póréhagyma krémleves


Imádom a krémleveseket! Jaj, nagyon! Eddig leginkább a zacskós változatokkal ismerkedtem, amit délben, órák után gyorsan el tudok készíteni, azt hiszem bögrés leves a neve. Nos, most elkészítettem egy saját krémlevest. Póréhagymából. Életemben nem ettem még póréhagymát. Gyerekkoromban azt hittem, hogy a póréhagyma befelé nő... Nos most kezembe vettem szépen a pórét és közelebbről megnéztem. Megtisztítottam, karikákra vágtam, beleszórtam egy lábasba feltöltöttem vízzel. Fedő alatt puhára pároltam, ételízesítővel ízesítettem. Összeturmixoltam, beleszórtam egy jó marék reszelt sajtot. Pirított sonka csíkokkal tálaltam.

2011. április 15., péntek

Gombás szelet



A gombával az a helyzet, hogy bár nagyon rajongok érte, nem merem begyűjteni az erdőben, mert félek a mérgezéstől. Amikor családi erősítés van, vagyis a tesóm, aki ért is a gombához, élvezet a gombászás, bár akkor is megesik, hogy a gyűjteményem fele a szemétben landol. Marad a jó öreg csiperke, a szupermarketből, ami biztos nem bolondgomba, bár messze lemarad az erdőben növekedett testvéreitől. Röviden összefoglalva semmi olyat nem lehet belőle készíteni, amire gyerekkoromból emlékszem: gombapaprikás, tojásos gomba stb. Arra viszont alkalmas, hogy különféle ételekben helyettesítsük vele a húst, például a töltött káposztában. Úgy is élvezetes, ha hússal házasítjuk. Egyik ilyen kedvencem a gombás szelet, ami könnyen készíthető és főleg akkor tesz jó szolgálatot, ha nagyobb társaságra számítunk, mert a hússzeletek mellett a gomba is rendkívül laktató.

Gombás szelet

Személyenként tíz dekagramm gombát és 1 szelet nyakkarajt szerzünk be. Lehet fokozni az ízhatásokat, ha személyenként 1 csirkecombot is hozzáteszünk.
A gombát felszeleteljük, olajban hagymát pirítunk, rátesszük a felszeletelt gombát, lefedjük és mérsékelt lángon megpároljuk. Megszórjuk ételízesítővel, őrölt borssal és apróra vágott petrezselyemzölddel.

A nyakkarajszeleteket kipotyoljuk, só, pirospaprika és őrölt bors keverékével bedörzsöljük, kizsírozott tűzálló tálba fektetjük. Ha csirkecombos változatot készítünk a combokat is befűszerezzük és mindegyik karajszeletre egy combot teszünk. Néhány cikk fokhagymát félbe vágunk és a húsok közé szórjuk. Fóliával lefedve a sütőben megpároljuk.

Úgy tálaljuk, hogy ráhalmozzuk a párolt gombát, ami lehet a köret is, de krumplipürével is nagyon finom.
Sajnos a képek terén még mindig le vagyok maradva egy kicsit....

2011. április 14., csütörtök

Karaj hagymaágyon



Rettenetes felfedezést tettem a napokban mégpedig annak köszönhetően, hogy rákaptam a lelki táplálékra is. Először a templomban próbálkoztam, de hamarosan rájöttem, hogy ott nem kapom meg, amire vágyom, magánkutatásba fogtam tehát és a Nők lapja egyik cikke nyomán rátaláltam Pál Ferenc előadásaira (www.palferi.hu). Ő egy katolikus pap, ifjúsági bibliaórákat tart, nagyon ütősek. Rá is másoltam párat a lejátszómra, takarítás közben szívesen foglalkozom a lelki életemmel, olyankor eléggé utálom ehhez az egész világot.
Na, egyszer egy lyukasórán leültem netezni, gondoltam megnézem magamnak ezt a Pálferit. A videómegosztó portálon találtam a róla szóló filmek között egy linket: férfi agy, női agy ez volt a címe. (www.youtube.com/watch?v=K9yXyy5FNRM) Rákattintottam, hát apám! Király! Ott mesélte el egy lendületesen gesztikuláló ipse, hogy a férfiak agya kis dobozokból áll, a nőké meg olyan mint egy hosszú, gombolyagba tekert cérna. És akkor csapott be a felismerés: nekem férfi agyam van!!!!!!! Ez sok mindent megmagyaráz. A sört, például. Nem magát az italt, hanem hogy miért szeretem. A felismerés nyomán abba is hagytam az előző nap kezdett fogyókúrát.
Ha férfi agyam van, akkor jól vagyok ahogy vagyok, becsuktam szépen a fogyókúradobozt, nyomban megéheztem. Valami roppant egészségtelent akartam enni. Chips nem volt... maradt a disznóhús. Karaj! A saját kezemmel vágtam ki a halott állatból, hogy szép legyen. És az igazán sátáni ebben az lesz ebben az ételben, hogy disznózsírban preparálom ki! Mint nagyanyám a régi szép időben a télire eltett disznóhúsokat, amit aztán cserépfazéba téve saját megszilárdult zsírjában őrzött a kamrában. Abból a zsírból kenni a kenyérre felért egy ízorgiával.

Karaj hagymaágyon

Egy nagy fej hagymát szeletekre vágva beleszórunk egy házi disznózsírral vastagon kikent tűzálló tálba. Erre tesszük a karajszeleteket (csakis csontosan), mindenféle potyolás nélkül, mert tönkretesszük a húsban lévő enzimeket. Ízlés szerint fűszerezzük (én zöldfűszeres ételízesítőt használtam). A kellően káros hatás kedvéért megkenjük disznózsírral, alufóliával lefedjük és harminc percig forró sütőben pároljuk. Ezután levesszük a fóliát, megfordítjuk a húsokat, megkenjük zsírral a másik felét is, fűszerezzük és pirosra sütjük.
Nagyon jó volt, bár csak tegnap ettünk belőle és vasárnap sütöttem. Eláll a zsírjában, amit most is jó kenyérre kenni, retekkel, zöldhagymával kiváló!

Megjegyzés: Nagyanyám majdnem kilencven évet élt. Pedig minden télen disznóhúst ettek, ettünk és a húst általában pirosra sütötte. A fánkot is zsírban sütötte ki, minden vasárnap tyúkot vágott mégsem ragadt rá a megölt állat rémülete.

2011. április 13., szerda

Sült mozarella EU módra



Ma vásárolni voltam. Ez nagy dolog, mert mostanában beszerzőt alkalmazok, nincs ugyanis időm a boltba menni.
Reggel iskola, délután sárkányszelidítés, aztán világmegváltás kreatív ötletekkel, majd egy gyors vacsora után festek, vágok ragasztok, újabban barbizok.
Anyám! Kiskoromban két babám volt: az egyiket megnyírtam a másiknak kiszúrtam a szemét. Nagyjából ennyit tevékenykedtem velük. Most meg barbizok. Öltöztetés, fésülés, sportolás és párbeszédek... Mindez tizenkét óra munka után. Nézegetem a cingár csajokat formáló babákat, akik olyan cuccokban pompáznak, amitől, ha fel kellene vennem őket rám törne a sikítófrász, tűsarkú cipőjük is van meg minden.
Térjünk vissza a vásárlásra.
Mindig a banánnál kezdődik. Veszek 4 banánt. Ez a reggelim 4 napig. Tehát egy probléma kipipálva. Ha már a gyümölcsöknél lébecoltunk vettünk szőlőt a gyermekünknek, aki mostanában, amikor leteremtem, hogy nem eszik gyümölcsöt, kiválaszt valami drágát, és azt kéri. Szerintem ismeri a számokat, vagy legalábbis látja, hogy a szőlő áránál sok van.
Nos a gyümölcsös részleget követi az újságos és a melltartós részleg. A férjem az újságokat bámulja én meg a melltartókat, jó hosszan, aztán persze nem veszünk semmit.
Utána a csokis kifli polc, szintén a gyermekünknek, majd kenyér, pizzasonka és lapsajt. Ez utóbbi háromból szendvicset sütünk, abból áll a kaja délig. Ezután jönnek az opcionális dolgok.
Ma nekem sajt volt. Egy árva darab mozzarella. A leszállított árú termékeknél hat lejért találtam két adag vákumozott pasztrámit. Na ezt nem lehetett kihagyni. Az utolsó állomás a szénsavmentes ásványvíz, illetve sör polca és persze meg kellett állni a kasszánál is, sajnos. Eltökélt szándékom volt, hogy nem eszem ma este semmit, csak paradicsomlevet fogok inni, mert egy kicsit vacakol az emésztőberendezésem. De aztán amikor hazamentünk meg kellett kóstolnom a mozzarellát, jó volt, de gondoltam kicsit sütve jobb lenne. Beletekertem a pasztrámiba és megtűztem volna fogpiszkálóval, de csak ezeket a zászlósakat tudtam előbányászni. Gondoltam díszítésnek jó lesz egy pár szem szőlő. Hát bejött. És amikor együtt faltam be a pasztrámiba tekert sült sajtot és a rózsaszín szőlőt, rögtön éreztem, hogy na ez bejött. Itt ma alkottam valamit.
Persze degeszre ettem magam, aztán mindjárt megyek barbizni. Biztos azon fogok filózni, hogy kéne kicsit fogyni... Eltart néhány percig az elhatározás, mint általában.

Párolt zöldbab és családi pszichowellness


Világéletemben utáltam a zöldbabot, vagy ahogy mifelénk nevezték zöldpaszulyt. Nem alakult ki szeretetteljes kapcsolat köztem és a belőle készült leves között, a főzelékek nem tartoznak a kedvenceim közé... Egyetlen formában szenvedhettem, melynek a családomban fokhagymás paszuly volt a neve. Nos, ez egy roppant egyszerű étel: zöldbab megfőve plusz olaj és zúzott fokhagyma plusz pici só egyenlő isteni íz. Ez az íz villant be, amikor a fagyasztó alsó polcán, ahol hivalkodó magabiztossággal szoktak volt sorakozni a karajjal teli zacskók csak egy zacsi fagyasztott zöldpaszuly árválkodott. Mereven és elutasítóan... Bevallom a mirelit termékek nagy rajongója vagyok, főleg szorult helyzetekben, amikor nincs idő fiesztává tenni a főzést. Ilyenkor egy zacsi mirelit akármi kihúz a csávából. Kezdetben a mikrohullámú sütővel próbálkoztam, de az ételen a műanyagfazék szaga elég áthatóan érzett. Aztán rátaláltam a római tálra. Mintha a rómaiak egyenesen a mirelitzöldség villámgyors preparálására találták volna ki. Nos az a jó benne, hogy semmit sem kell kiolvasztani, a tálban szépen kiolvad és a saját levében megpárolódik minden.
A munkamenet a következő:
Hazaérkezem.
Lehúzom a cipőmet.
Bemegyek a konyhába és hideg vízbe beáztatom a tálat.
Aztán elvonulok átöltözni, kezet mosni, elpakolni.
15 perc múlva felfrissülve visszalibegek a konyhába, belehelyezem a fagyasztott zöldséget a római tálba, teszek a tetejére pár vajkockát, megszórom ételízesítővel, lefedem és beteszem a sütőbe.
Bekapcsolom a sütőt.
Kedélyesen elcsevegek a család többi tagjával, miközben megterítünk és elhelyezkedünk az asztal körül. Mire belemelegszünk a beszélgetésbe, kész is a párolt zöldség, amit önmagában vagy akár vasárnapról megmaradt sült hússal is fogyaszthatunk.
A zöldbabot, fogyasztás előtt zúzott fokhagymával ízesítjük.
Na ugye, hogy született konyhatündér vagyok?
Utóirat: Sajnos nagyon megéheztünk, ezért nincs a kész ételről fotó...

2011. április 12., kedd

Ízek nyomában

Ismét hosszú ideig csendben voltam, pedig rajzottak a fejemben a gondolatok, csak a világ megváltásával voltam elfoglalva. Március egy rettenetes hónap volt, ünnepségek, gyűlések és megmérettetések tömkelege. Bevallom a konyhába csak enni jártam, szerencsére két döglött disznót is felravataloztam a kamrában... Sonka, kolbász, zsír és saláták...Ezen is meg lehet élni. De, amint lenni szokott ilyenkor beleakad az orromba egy illat, felvillan a nyelvemen egy íz és mindent megteszek, hogy a tányéromban legyen az étel, amire igazán vágyom. Mert számomra a főzés egy kicsit olyan, mint a szerelem: első hozzávaló a vágy.
Nos, amikor kisüt a nap és egyre több időt töltünk a hátsó kertben, a grillezés gondolata egyre ingerlőbbé válik. Az elmúlt két szombaton kétszer is sütöttünk, pácokat teszteltem: magyaros pác, mustáros pác csípős kínai pác, amit egyszer egy gyorskajáldában kóstolt a ház ura és azóta is siratja. Most végre megkapta, méghozzá grillezett csirkecombon, bár bevallom az is megfordult a fejemben, hogy a sajátomon tálalom fel...
Khm... Térjünk vissza az ételhez...
A pác: Egy evőkanál méz, egy evőkanál erős pista, egy evőkanál szójaszósz. Ez utóbbit a kínai levesemben már nagyon megszerettem. Ezt összekevertem, kicsit megsóztam. Így utólag átgondolva tehetem volna bele egy kicsi ecetet is.
A pácot rákentem a csirkecombokra (igen, sajnos nem az enyémre, bár állítólag a csípős paprika pakolás jó a narancsbőrre), a combokat alufóliába csomagoltam és úgy sütöttük meg parázson. Tálaláskor még utána lehetett szószozni.

Karaj gombamártásban

Nagy húsrajongók vagyunk. A vasárnapi ebéd nálunk elképzelhetetlen valami finom husi nélkül. Szeretjük a sertéskarajt, abból is a kicsit ...