2015. június 26., péntek

A nudli arcai


A nudlit mindenki ismeri és a legtöbben szeretik is, hiszen az erdélyi (és nem csak!) magyar konyha egyik alapdarabja, egyszerű, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülő csemege. Manapság a nagyáruházak polcairól is visszaköszön félkész állapotban gnocchi néven, hiszen, mint annyi más ételünket az olaszoktól lestük el, Mátyás királynak hála, aki rajongott az olasz szakácsok remekeiért. A nép sok névvel illeti, attól függően, hogy éppen melyik tájegységen készítik: angyalbögyörő, grenadier mars, angyalpicili vagy éppen pucu.Mindegy hogyan nevezzük, van néhány alapvető készítési fogás, ami garantálja a sikert:
A tésztához az áttört krumplit hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni, csak utána adjuk hozzá a többi alapanyagot. 
A tésztát ne pihentessük, hanem azonnal álljunk neki gyúrni. 
Ne ijedjünk meg, ha  először nagyon ragad, a krumpli vizességétől mérten adagoljunk hozzá lisztet addig, amíg egynemű, de még lágy tésztát kapunk. 
A krumplis tészta könnyen letapad, ezért ha vízbe raktuk a darabokat, óvatosan keverjük fel főzőkanállal.
A krumplis tészta készítmény akkor van kész, ha feljött a víz felszínére.
Szűrőkanállal szedjük ki a vízből és azonnal ízesítsük, de ne keverjük, mert nagyon lágy. Rázzuk össze alaposan és várjunk pár percet. 


Nudli, ahogy nagymama főzte


Hozzávalók (4 személyre): 1 kg burgonya, 20-30 dkg liszt(a burgonya minőségétől függően), 3 dkg zsír, 2 tojás, só, 1 dl olaj, 15 dkg zsemlemorzsa, 5 dkg vaníliás cukor.
Elkészítése: A burgonyát sós vízben puhára főzzük, meghámozzukhámozzuk és áttörjük.  Hagyjuk szobahőmérsékletűre kihűlni, majd hozzáadjuk a lisztet, a zsírt, a tojást és a sót.  A liszt mennyisége attól is függ, hogy a krumpli mennyire lisztes illetve vizes. Alaposan összegyúrjuk, majd kis cipőkat formálunk a tésztából ezeket ujjnyi vastagságú hurkákra sodorjuk és a csíkokból 1 cm-es darabokat szabdalunk, majd ezeket lisztezett kézzel megsodorjuk. Sós, lobogó vízbe dobjuk. Ha feljöttek a nudlik a víz tetejére, szűrőkanállal az olajban megpirított zsemlemorzsába szedjük, összerázogatjuk és a vaníliás cukorral megszórva tálaljuk.

dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk csak hozzájuk. Lehet, hogy ilyen is van, de a mindennapokban leginkább azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem ez történik. Ami egyszerű, magától értetődő, az is lehet kellemes, okozhat feledhetetlen élményt. A legtöbb esetben pedig finom is. Gyakran megesik velem a konyhában is, hogy amit pillanatok alatt készítek el az ajándékoz meg a legtöbb örömmel. Így jártam a spárgával is. Be kell vallanom, hogy nem úgy nőttem fel, hogy ez a zöldség hozzátartozott volna a mindennapjainkhoz. Sőt még az ünnepnapjainkhoz sem. Igazából azt sem tudtam, hogy létezik. Ha valakiről azt hallottam volna, hogy spárgát eszik, arra a következtetésre jutottam volna, hogy kötöznivaló bolond, hogy madzaggal veri el az éhét. Aztán megtudtam, hogy létezik zöldségben is spárga, de nem érdekelt különösebben, mígy egyszer meg nem kóstoltam egy vendéglőben. Akkor úgy ítéltem meg, hogy lesz még dolgunk egymással. Mint minden új dologhoz, a spárgához is végeztem egy kis háttérkutatást: hogyan érdemes elkészíteni, mik azok a praktikák, amiktől finomra sikerül, mire kell figyelni, hogy spárgával végzett konyhai ténykedésünk kielégítő véget érjen, meg ilyenek. Aztán bepróbálkoztam. A legnagyobb nehézséget a pucolása jelentette: konkrétan fogalmam sem volt mit kell róla lepucolni. Most már tudom, hogy a fás részekkel kell vigyázni. Kicsit dolgozom rajta a krumplihámozóval, aztán ahol a végét könnyen le lehet roppantani, ott letöröm. Ennyi. Dolgoztam már fagyasztott spárgával is, ahhoz könnyebben hozzá lehet jutni a boltokban, ez esetben nem volt gond a pucolás. Előkészítésképpen beledobtam lobogó sós vízve, két percig hagytam és leszűrtem. Egyébként a friss spárgával is jó ezt tenni pucolás után, de a két perc szigorúan két perc kell legyen, nem szabad túlfőzni. Érdemes próbálkozni vele, most van a szezonja. A zöldspárga igencsak rövid ideig kapható zöldség, melyet akár a tavasz egyik hírnökeként is számontarthatunk. Rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik, hiszen magas a vitamin- és rosttartalma. A spárga a liliomfélékhez tartozó évelő növény, amelynek a föld alatti kis gyöktörzseiből nőnek ki a spárgasípok, amelyek lényegében a növény hajtásai. Mivel nem könnyű a termesztése, ezért a drágább zöldségek közé tartozik. A jó zöldspárga feszes, nem túl vastag, és nem hajlik meg a kezünkben. Ha szeretnénk leellenőrizni, friss-e az áru, akkor finoman nyomjuk meg az ujjunkkal. Akkor tökéletes, ha nem szivacsos a spárga. Most egy olyan receptet mutatok meg, ami vajjal, fokhagymával és boltban vásárolt ropogós hagymával készült. Húsok mellé köretként tálalhatjuk. Én tejszínes burgonyával kínáltam. Vajban párolt fokhagymás spárga Hozzávalók 2 személyre: 5 dkg vaj, 1 kötés spárga, 4 cikk fokhagyma, só, bors, 2 evőkanál ropogós hagyma Elkészítése: Egy nagyobb lábasban vizet forralunk. A friss spárgát megmossuk, a fehér részét letörjük: a spárga fehér végét megnyomkodjuk, és ahol érzzük, hogy puha, ott megfeszítjük és eltörjük. Amikor a víz forr, a megtisztított spárgát beledobjuk, 2 percet várunk, levesszük a tűzről. Leszűrjük. Egy serpenyőben 5 dkg vajat felhevítünk, beletesszük a megtisztított, felkarikázott fokhagymát, picit hagyjuk, hogy a vaj barnulni kezdjen az edény szélén, akkor beletesszük az előfőzött spárgát, kicsit átpirítom, borsot darálunk rá, megsózzuk, majd időnként rázogatva 5-6 perc alatt megsütjük. A ropogós hagymával megszórva tálaljuk.

  Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk...

  • Fokhagymás cukkinikrém
    A fokhagyma gyakori vendég magyaros ételeinkben. Leginkább nyersen kerül a fövő ételbe, belesimulva az ízharmóniába vagy kiegészítve azt...
  • Erdélyi meggyleves
    Ez a hét a levesek jegyében zajlik, meg a szabadfogású főzés (fogd, ami van, készíts ételt belőle) égisze alatt. A leveseket eszem, az újabb...