Munkavacsora

Az úgy volt, hogy a kolozsvári magyar konzul meghívott vacsorára nemrég (Pedagógusszövetségi elnök minőségemből kifolyólag...), hogy beszélgessünk egy kicsit a megye problémáiról. Természetesen igent mondtam, mert hivatali személyekkel nem jó packázni, pedig akkor még nem is tudtam, hogy kaviár is lesz... Indulás előtt aztán több probléma is merült fel, na nem a megyében, hanem a szekrényemben. Először is fogalmam sem volt mit vegyek fel. Nem pontosították ugyanis hogy fehér nyakkendős vacsora lesz, hölgyeknek estélyi, hosszú kesztyűvel, vagy fekete nyakkendős, hölgyeknek koktélruha stólával. Ilyesfajta ruhadarabokkal eleve nem rendelkeztem ugyan, de komolyan elgondolkodtam a beszerzésükön... Végül aztán találtam egy szoknyát hozzá illő zakóval, ami nagyon puccosan nézett ki, de a problémák tovább halmozódtak, mert az egyetlen lábszínű harisnyám öltözködés közben elszakadt. Szentül megfogadtam akkor, hogy többet nem mosok harisnyanadrágot mosógépben. Végül a fiók egy elfelejtett sarkában találtam egy pár combfixes harisnyát...Egy fél óra múlva ott álltam a konzul előtt talpig combfixes harisnyában, szerencsére Ő ezt nem tudta. A többi meghívott sem, régi jó ismerőseim a váltsuk meg a világot gyűlésekkel mozgalomból. Köztük volt három főnökömből kettő, nagyon igyekeztem nehogy eymás mellé kerüljünk az asztalnál...
A vacsora nagyon jó volt, mint már említettem kaviár is volt, meg hajszálvékony szelet sonkák, sőt a Török Zoli elméletét is alkalmam volt tesztelni arról, hogy ha általában fáj a gyomrod a bortól olajbogyót kell eszegetni és nem lesz bajod... Kicsit furcsán néztek ugyan a mindenféle színű nyakkendőt viselő komoly férfiak (ezek szerint őket sem világosították fel), hogy lelegelem az olajbogyót a svédasztalról... Vacsora közben igyekeztem hallgatni, hogy jó benyomást keltsek, a fontos férfiak ugyanis szerintem a hallgatag nőket részesítik előnyben. Bejött, mert Dezméri, az RMDSZ ügyvezető elnöke nekem adta a fél desszertjét.
Na szóval jó volt a munkavacsora, el is határoztam, hogy üzleti tárgyalásaimat én is így csinálom. Nem is kellett sokat aludni és felmerült egy megbeszélésre érdemes probléma, meghívtam hát a főnökömet (egyiket a háromból, a legkedvesebbiket) vacsorára. Mondtam neki, hogy munkavacsora lesz... úri megjelenés kötelező, erre rövidnadrágot öltöttünk mindketten, pedig nem is beszéltünk össze. Combfixes harisnya nem volt, úgy döntöttem nem passzol a levágott kertészfarmeremmel.
Két fogást készítettem, ezek közül íme az előétel:

Kecskesajttal töltött gomba

Hozzávalók 4 személyre: 20 kisebb csiperke, 12 szelet császárszalonna, 12 dkg kecskesajt, 25 dkg vegyes saláta, 2 paradicsom.
Elkészítése: Egy tűzálló tálat kibélelünk szalonnaszeletekkel. Erre helyezzük a száruktól megfosztott gombafejeket, tányérral felfelé. A sajtot kockacukor nagyságúra vágjuk, minden gombakalapba teszünk egy kockát, majd az egészet befedjük a vékony szeletekre vágott paradicsommal. Forró sütőben 15 percig sütjük. Tálaláskor a vegyes salátát elrendezzük a tányérokon, erre rakjuk a gombákat - alil szalonna, rajta gomba, tetején paradicsom. Melegen, kedves mosollyal tálaljuk.
Kitűnően alkalmas munkavacsorához. Elfogyasztása után előjöhetünk a farbával.