2011. augusztus 22., hétfő

Puliszkagombóc


A puliszkához nem fűződnek túlzottan kellemes élményeim, bár elég gyakran ettük vacsorára. Leginkább túróval és tejföllel szerettem. Aztán a férjem családjában láttam, hogy puliszkát esznek ebédre, salátalevessel (na, azt be nem tenném a számba!). A székelyek nagy barátságot ápolnak vele, így a bukovinai székelyek is, akik a városunkban és környékén telepedtek le valamikor száz évvel ezelőtt. Valakitől hallottam, hogy a puliszkagombócot is készítik. Nos, elengedhetetlen volt, hogy a magam puliszkagombócát megalkossam.

Puliszkagombóc



Hozzávalók: 25 dkg puliszkaliszt, 15 dkg juhtúró, 1 dl tejföl, 2 cikk fokhagyma
Elkészítés: 1 l vizet pici sóval felforralunk, majd lassan beletöltjük a puliszkalisztet, közben állandóan kavarjuk. Addig főzzük állandóan keverve, amíg jó sűrű lesz. Levesszük a tűzről, lefedjük, és fedő alatt hagyjuk kihűlni. A hideg puliszkából kiveszünk egy marékkal, vizes vágódeszkán szétnyomkodjuk, a közepébe juhtúrót halmozunk, majd vizes kézzel gombócot formálunk belőle. A gombócokat tűzálló tálba állítjuk. Amikor a massza elfogyott, 5 percre forró sütőbe tesszük a gombócokat. Közben a megtisztított fokhagymát belereszeljük a tejfölbe. Kivesszük a gombócokat a sütőből és meglocsoljuk a tejföllel.

Nagyon finom lesz. a túró éppen csak megolvad benne...

5 megjegyzés:

  1. Pedig salátalevessel a legeslegfinomabb. A kettő nálunk szinte össze van nőve. :)
    Jaj, és nálunk inkább reggelire volt a puliszka, vagyis olyan 10-11-kor megevett "reggelire". Tatámnak, Édesapámnak ez adta meg az "alapot" az illető naphoz: du.5-6-ig ment vele a munka.:)

    VálaszTörlés
  2. Jól hangzik. Biztos, hogy nagyon finom is. :)))

    VálaszTörlés
  3. Még soha nem kóstoltam puliszkagombócot, igaz, eddig nem is hallottam róla. Grízzel működik, finom kukoricadarávan is kell ;-) A juhtúrótól pompás lehet!!

    VálaszTörlés
  4. Gomboc formában én sem ettem még,lehet kellemesebb a szemnek,de ízében nem hiszem ,hogy sokat változtatna.Ja,annyiban,hogy lerakva,nem teszek fokhagymát a tejfölbe.

    VálaszTörlés

Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk csak hozzájuk. Lehet, hogy ilyen is van, de a mindennapokban leginkább azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem ez történik. Ami egyszerű, magától értetődő, az is lehet kellemes, okozhat feledhetetlen élményt. A legtöbb esetben pedig finom is. Gyakran megesik velem a konyhában is, hogy amit pillanatok alatt készítek el az ajándékoz meg a legtöbb örömmel. Így jártam a spárgával is. Be kell vallanom, hogy nem úgy nőttem fel, hogy ez a zöldség hozzátartozott volna a mindennapjainkhoz. Sőt még az ünnepnapjainkhoz sem. Igazából azt sem tudtam, hogy létezik. Ha valakiről azt hallottam volna, hogy spárgát eszik, arra a következtetésre jutottam volna, hogy kötöznivaló bolond, hogy madzaggal veri el az éhét. Aztán megtudtam, hogy létezik zöldségben is spárga, de nem érdekelt különösebben, mígy egyszer meg nem kóstoltam egy vendéglőben. Akkor úgy ítéltem meg, hogy lesz még dolgunk egymással. Mint minden új dologhoz, a spárgához is végeztem egy kis háttérkutatást: hogyan érdemes elkészíteni, mik azok a praktikák, amiktől finomra sikerül, mire kell figyelni, hogy spárgával végzett konyhai ténykedésünk kielégítő véget érjen, meg ilyenek. Aztán bepróbálkoztam. A legnagyobb nehézséget a pucolása jelentette: konkrétan fogalmam sem volt mit kell róla lepucolni. Most már tudom, hogy a fás részekkel kell vigyázni. Kicsit dolgozom rajta a krumplihámozóval, aztán ahol a végét könnyen le lehet roppantani, ott letöröm. Ennyi. Dolgoztam már fagyasztott spárgával is, ahhoz könnyebben hozzá lehet jutni a boltokban, ez esetben nem volt gond a pucolás. Előkészítésképpen beledobtam lobogó sós vízve, két percig hagytam és leszűrtem. Egyébként a friss spárgával is jó ezt tenni pucolás után, de a két perc szigorúan két perc kell legyen, nem szabad túlfőzni. Érdemes próbálkozni vele, most van a szezonja. A zöldspárga igencsak rövid ideig kapható zöldség, melyet akár a tavasz egyik hírnökeként is számontarthatunk. Rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik, hiszen magas a vitamin- és rosttartalma. A spárga a liliomfélékhez tartozó évelő növény, amelynek a föld alatti kis gyöktörzseiből nőnek ki a spárgasípok, amelyek lényegében a növény hajtásai. Mivel nem könnyű a termesztése, ezért a drágább zöldségek közé tartozik. A jó zöldspárga feszes, nem túl vastag, és nem hajlik meg a kezünkben. Ha szeretnénk leellenőrizni, friss-e az áru, akkor finoman nyomjuk meg az ujjunkkal. Akkor tökéletes, ha nem szivacsos a spárga. Most egy olyan receptet mutatok meg, ami vajjal, fokhagymával és boltban vásárolt ropogós hagymával készült. Húsok mellé köretként tálalhatjuk. Én tejszínes burgonyával kínáltam. Vajban párolt fokhagymás spárga Hozzávalók 2 személyre: 5 dkg vaj, 1 kötés spárga, 4 cikk fokhagyma, só, bors, 2 evőkanál ropogós hagyma Elkészítése: Egy nagyobb lábasban vizet forralunk. A friss spárgát megmossuk, a fehér részét letörjük: a spárga fehér végét megnyomkodjuk, és ahol érzzük, hogy puha, ott megfeszítjük és eltörjük. Amikor a víz forr, a megtisztított spárgát beledobjuk, 2 percet várunk, levesszük a tűzről. Leszűrjük. Egy serpenyőben 5 dkg vajat felhevítünk, beletesszük a megtisztított, felkarikázott fokhagymát, picit hagyjuk, hogy a vaj barnulni kezdjen az edény szélén, akkor beletesszük az előfőzött spárgát, kicsit átpirítom, borsot darálunk rá, megsózzuk, majd időnként rázogatva 5-6 perc alatt megsütjük. A ropogós hagymával megszórva tálaljuk.

  Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk...