2011. április 14., csütörtök

Karaj hagymaágyon



Rettenetes felfedezést tettem a napokban mégpedig annak köszönhetően, hogy rákaptam a lelki táplálékra is. Először a templomban próbálkoztam, de hamarosan rájöttem, hogy ott nem kapom meg, amire vágyom, magánkutatásba fogtam tehát és a Nők lapja egyik cikke nyomán rátaláltam Pál Ferenc előadásaira (www.palferi.hu). Ő egy katolikus pap, ifjúsági bibliaórákat tart, nagyon ütősek. Rá is másoltam párat a lejátszómra, takarítás közben szívesen foglalkozom a lelki életemmel, olyankor eléggé utálom ehhez az egész világot.
Na, egyszer egy lyukasórán leültem netezni, gondoltam megnézem magamnak ezt a Pálferit. A videómegosztó portálon találtam a róla szóló filmek között egy linket: férfi agy, női agy ez volt a címe. (www.youtube.com/watch?v=K9yXyy5FNRM) Rákattintottam, hát apám! Király! Ott mesélte el egy lendületesen gesztikuláló ipse, hogy a férfiak agya kis dobozokból áll, a nőké meg olyan mint egy hosszú, gombolyagba tekert cérna. És akkor csapott be a felismerés: nekem férfi agyam van!!!!!!! Ez sok mindent megmagyaráz. A sört, például. Nem magát az italt, hanem hogy miért szeretem. A felismerés nyomán abba is hagytam az előző nap kezdett fogyókúrát.
Ha férfi agyam van, akkor jól vagyok ahogy vagyok, becsuktam szépen a fogyókúradobozt, nyomban megéheztem. Valami roppant egészségtelent akartam enni. Chips nem volt... maradt a disznóhús. Karaj! A saját kezemmel vágtam ki a halott állatból, hogy szép legyen. És az igazán sátáni ebben az lesz ebben az ételben, hogy disznózsírban preparálom ki! Mint nagyanyám a régi szép időben a télire eltett disznóhúsokat, amit aztán cserépfazéba téve saját megszilárdult zsírjában őrzött a kamrában. Abból a zsírból kenni a kenyérre felért egy ízorgiával.

Karaj hagymaágyon

Egy nagy fej hagymát szeletekre vágva beleszórunk egy házi disznózsírral vastagon kikent tűzálló tálba. Erre tesszük a karajszeleteket (csakis csontosan), mindenféle potyolás nélkül, mert tönkretesszük a húsban lévő enzimeket. Ízlés szerint fűszerezzük (én zöldfűszeres ételízesítőt használtam). A kellően káros hatás kedvéért megkenjük disznózsírral, alufóliával lefedjük és harminc percig forró sütőben pároljuk. Ezután levesszük a fóliát, megfordítjuk a húsokat, megkenjük zsírral a másik felét is, fűszerezzük és pirosra sütjük.
Nagyon jó volt, bár csak tegnap ettünk belőle és vasárnap sütöttem. Eláll a zsírjában, amit most is jó kenyérre kenni, retekkel, zöldhagymával kiváló!

Megjegyzés: Nagyanyám majdnem kilencven évet élt. Pedig minden télen disznóhúst ettek, ettünk és a húst általában pirosra sütötte. A fánkot is zsírban sütötte ki, minden vasárnap tyúkot vágott mégsem ragadt rá a megölt állat rémülete.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Karaj gombamártásban

Nagy húsrajongók vagyunk. A vasárnapi ebéd nálunk elképzelhetetlen valami finom husi nélkül. Szeretjük a sertéskarajt, abból is a kicsit ...