2011. október 31., hétfő

Édes, sütőtökös emlékek



A sütőtök nagyon előkelő helyet foglal el a szívemben: egyszerűen imádom. De egyetlen módon vagyok hajlandó elfogyasztani: sütve. A szülőfalumban döblicnek hívják. Nagyanyám (Mari mamám) kertjében ott termett a ganédomb árnyékában, a jó szerves trágyától szép kerekre hízott. Ősszel leszedték és a ház hátsó falén elhelyezett polcszerű deszkán szépen sorba állították. Most is látom magam előtt, ahogy a szép kerek döblicek ott sorakoznak és az első dérre várnak, mert addig nem lehetett megenni, amíg a dér meg nem csípte. Ez volt a szabály! Aztán, mikor megjött a várva-várt dér, nagyanyám elkezdte sütni a döbliceket. Egy viharvert sparhert ajtó nélküli sütőjében. Amikor megérkeztünk hozzá, finom sütőtökillat lengte be a szobáját. Felültünk a padládára és élvezettel faltuk a hidegtől kipirulva a jó meleg tököt. Még most is érzem a tök illatát és a nagyanyám szobájának a szagát, most már tudom, hogy az alapszagot a vetett ágyba eldugott bazsalikom adta meg. Amikor megérzem a bazsalikom illatát még most is könnyes lesz a szemem.
Mióta elkerültem otthonról és nagyanyám meghalt, minden késő ősszel keresem a régi illatot és ízt. Sokféleképpen véggiggondoltam már, hogymitől volt az a tök olyan jó.
Volt több ötletem:
1. A szerves trágya, amiben termett
2. A dér
3. Az ajtó nélküli sparhert.
A következtetésem az lett, hogy a szupermarketben beszerzett tök biztos nem látott soha ganét. A piacon kezdtem el keresgélni, de amit ott vettem az sem volt az igazi. Sok év kitartó kutatása után aztán vettem egy tököt, Kibéden, mert arra jártunk. Az is falu, ha nem is Máramarosban. Kitettem az udvarra, hogy csípje meg a dér. Megcsípte. Aztán betettem a sütőbe, 100 fokon szárítottam 5 órán keresztül, amíg olyan jó kis vastag bőre lett, amit régen úgy szerettem. Az öt óra sütés illatba öltöztette a házat... Az illat megvolt. És melegen majdnem olyan finom lett, mint annak idején... Most is elrágcsáltam egy darabot, igaz, hidegen nem olyan jó, de azért így is szeretem.
Amit gyerekkoromban nem tudtam, de most már tudom: A sütőtök a megfázásos betegségek hatékony ellenszere: tüdőgyulladás, felfázás, légúti megbetegedések, köhögés esetén hasznos. Erősíti az immunrendszert, és rákmegelőző hatású. Még egy piros pont nagyanyámnak! Iránta való tiszteletből azon a konyharuhán fényképeztem le, amit fiatal korában szőtt, tehát testvérek között is legalább 80 éves!

1 megjegyzés:

  1. Szívemből szóltál! Ez nálunk is így zajlott,kinézetre pont ilyet ettem mindig gyerekkoromban és több mint valószínű,hogy ugyanazt az ízt éreztük:)

    VálaszTörlés

Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk csak hozzájuk. Lehet, hogy ilyen is van, de a mindennapokban leginkább azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem ez történik. Ami egyszerű, magától értetődő, az is lehet kellemes, okozhat feledhetetlen élményt. A legtöbb esetben pedig finom is. Gyakran megesik velem a konyhában is, hogy amit pillanatok alatt készítek el az ajándékoz meg a legtöbb örömmel. Így jártam a spárgával is. Be kell vallanom, hogy nem úgy nőttem fel, hogy ez a zöldség hozzátartozott volna a mindennapjainkhoz. Sőt még az ünnepnapjainkhoz sem. Igazából azt sem tudtam, hogy létezik. Ha valakiről azt hallottam volna, hogy spárgát eszik, arra a következtetésre jutottam volna, hogy kötöznivaló bolond, hogy madzaggal veri el az éhét. Aztán megtudtam, hogy létezik zöldségben is spárga, de nem érdekelt különösebben, mígy egyszer meg nem kóstoltam egy vendéglőben. Akkor úgy ítéltem meg, hogy lesz még dolgunk egymással. Mint minden új dologhoz, a spárgához is végeztem egy kis háttérkutatást: hogyan érdemes elkészíteni, mik azok a praktikák, amiktől finomra sikerül, mire kell figyelni, hogy spárgával végzett konyhai ténykedésünk kielégítő véget érjen, meg ilyenek. Aztán bepróbálkoztam. A legnagyobb nehézséget a pucolása jelentette: konkrétan fogalmam sem volt mit kell róla lepucolni. Most már tudom, hogy a fás részekkel kell vigyázni. Kicsit dolgozom rajta a krumplihámozóval, aztán ahol a végét könnyen le lehet roppantani, ott letöröm. Ennyi. Dolgoztam már fagyasztott spárgával is, ahhoz könnyebben hozzá lehet jutni a boltokban, ez esetben nem volt gond a pucolás. Előkészítésképpen beledobtam lobogó sós vízve, két percig hagytam és leszűrtem. Egyébként a friss spárgával is jó ezt tenni pucolás után, de a két perc szigorúan két perc kell legyen, nem szabad túlfőzni. Érdemes próbálkozni vele, most van a szezonja. A zöldspárga igencsak rövid ideig kapható zöldség, melyet akár a tavasz egyik hírnökeként is számontarthatunk. Rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik, hiszen magas a vitamin- és rosttartalma. A spárga a liliomfélékhez tartozó évelő növény, amelynek a föld alatti kis gyöktörzseiből nőnek ki a spárgasípok, amelyek lényegében a növény hajtásai. Mivel nem könnyű a termesztése, ezért a drágább zöldségek közé tartozik. A jó zöldspárga feszes, nem túl vastag, és nem hajlik meg a kezünkben. Ha szeretnénk leellenőrizni, friss-e az áru, akkor finoman nyomjuk meg az ujjunkkal. Akkor tökéletes, ha nem szivacsos a spárga. Most egy olyan receptet mutatok meg, ami vajjal, fokhagymával és boltban vásárolt ropogós hagymával készült. Húsok mellé köretként tálalhatjuk. Én tejszínes burgonyával kínáltam. Vajban párolt fokhagymás spárga Hozzávalók 2 személyre: 5 dkg vaj, 1 kötés spárga, 4 cikk fokhagyma, só, bors, 2 evőkanál ropogós hagyma Elkészítése: Egy nagyobb lábasban vizet forralunk. A friss spárgát megmossuk, a fehér részét letörjük: a spárga fehér végét megnyomkodjuk, és ahol érzzük, hogy puha, ott megfeszítjük és eltörjük. Amikor a víz forr, a megtisztított spárgát beledobjuk, 2 percet várunk, levesszük a tűzről. Leszűrjük. Egy serpenyőben 5 dkg vajat felhevítünk, beletesszük a megtisztított, felkarikázott fokhagymát, picit hagyjuk, hogy a vaj barnulni kezdjen az edény szélén, akkor beletesszük az előfőzött spárgát, kicsit átpirítom, borsot darálunk rá, megsózzuk, majd időnként rázogatva 5-6 perc alatt megsütjük. A ropogós hagymával megszórva tálaljuk.

  Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk...