2012. január 14., szombat

Borsófőzelék


Van néhány étel, amitől totál beindulok, azaz nem tudok ellenállni, ennem kell belőle. Még éjjel is felkelek, ha tudom, hogy ott van a hűtőben és nyalogatok belőle... A toplista élén a sonka van. Az igazi, házi füstölt sonka, amit olaszul úgy hívnak, hogy prosciutto. Ez úgy készül, hogy három hétig sós lében pácolják, aztán a padláson himbálózik és szikkad a füstben. Persze ehhez padlás meg disznó kell, de mióta a szülőfalumban élő tesómmal közös disznóvágásokat tartunk összejön mindig valami hasonló. A toplista második helyén a füstölt házi kolbász leledzik. Harmadik a borsófőzelék... AZ a borsófőzelék... Anyám készítette mindig és a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy füstölt házi kolbász van benne. Most egy kicsit megvariáltam, az ízek maradtak, de nincs benne egy szem liszt sem. Ettől nagyon könnyű és finom.

Borsófőzelék
Hozzávalók: 50 dkg mirelit borsó, 25 cm házi kolbász, 1 fej hagyma, 2 szál murok, 1 nagy pohár paradicsomlé, só, bors, ételízesítő, olaj.
Elkészítése: A házikolbászt betesszük a mélyhűtőbe, hogy megkeményedjen. (Figyelem! Ez a fajta keményítési módszer nem mindenre alkalmazható!) Ez azért fontos, mert így nagyon vékony szeleteket tudunk belőle vágni. Egy óra alatt elég kemény lesz, felszeletelhetjük. A borsót lobogó, ételízesítős vízben 8 percig főzzük, majd leszűrjük. Ne dobjuk el a levét, zöldségleveshez felhasználhatjuk. A hagymát megtisztítjuk, feldaraboljuk és forró olajban megpároljuk. Hozzáadjuk a megtisztított, karikára vágott murkot is, azt is megpároljuk. Ha szükséges aláöntünk egy kicsit a borsó levéből. Amikor puha, beletesszük a kolbászt és megpirítjuk kissé, majd a zöldborsót is hozzáadjuk, ráöntjük a paradicsomlevet és fedő nélkül addig sütjük, amíg a folyadék elpárolog. Közben megkóstoljuk és csak akkor sózzuk, borsozzuk, ha szükséges.
Az benne a különleges, hogy a párolt muroktól egy kicsit édes lesz, a kolbásztól kellően fűszeres, a paradicsomlé pedig enyhe savanyú ízt ad.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk csak hozzájuk. Lehet, hogy ilyen is van, de a mindennapokban leginkább azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem ez történik. Ami egyszerű, magától értetődő, az is lehet kellemes, okozhat feledhetetlen élményt. A legtöbb esetben pedig finom is. Gyakran megesik velem a konyhában is, hogy amit pillanatok alatt készítek el az ajándékoz meg a legtöbb örömmel. Így jártam a spárgával is. Be kell vallanom, hogy nem úgy nőttem fel, hogy ez a zöldség hozzátartozott volna a mindennapjainkhoz. Sőt még az ünnepnapjainkhoz sem. Igazából azt sem tudtam, hogy létezik. Ha valakiről azt hallottam volna, hogy spárgát eszik, arra a következtetésre jutottam volna, hogy kötöznivaló bolond, hogy madzaggal veri el az éhét. Aztán megtudtam, hogy létezik zöldségben is spárga, de nem érdekelt különösebben, mígy egyszer meg nem kóstoltam egy vendéglőben. Akkor úgy ítéltem meg, hogy lesz még dolgunk egymással. Mint minden új dologhoz, a spárgához is végeztem egy kis háttérkutatást: hogyan érdemes elkészíteni, mik azok a praktikák, amiktől finomra sikerül, mire kell figyelni, hogy spárgával végzett konyhai ténykedésünk kielégítő véget érjen, meg ilyenek. Aztán bepróbálkoztam. A legnagyobb nehézséget a pucolása jelentette: konkrétan fogalmam sem volt mit kell róla lepucolni. Most már tudom, hogy a fás részekkel kell vigyázni. Kicsit dolgozom rajta a krumplihámozóval, aztán ahol a végét könnyen le lehet roppantani, ott letöröm. Ennyi. Dolgoztam már fagyasztott spárgával is, ahhoz könnyebben hozzá lehet jutni a boltokban, ez esetben nem volt gond a pucolás. Előkészítésképpen beledobtam lobogó sós vízve, két percig hagytam és leszűrtem. Egyébként a friss spárgával is jó ezt tenni pucolás után, de a két perc szigorúan két perc kell legyen, nem szabad túlfőzni. Érdemes próbálkozni vele, most van a szezonja. A zöldspárga igencsak rövid ideig kapható zöldség, melyet akár a tavasz egyik hírnökeként is számontarthatunk. Rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik, hiszen magas a vitamin- és rosttartalma. A spárga a liliomfélékhez tartozó évelő növény, amelynek a föld alatti kis gyöktörzseiből nőnek ki a spárgasípok, amelyek lényegében a növény hajtásai. Mivel nem könnyű a termesztése, ezért a drágább zöldségek közé tartozik. A jó zöldspárga feszes, nem túl vastag, és nem hajlik meg a kezünkben. Ha szeretnénk leellenőrizni, friss-e az áru, akkor finoman nyomjuk meg az ujjunkkal. Akkor tökéletes, ha nem szivacsos a spárga. Most egy olyan receptet mutatok meg, ami vajjal, fokhagymával és boltban vásárolt ropogós hagymával készült. Húsok mellé köretként tálalhatjuk. Én tejszínes burgonyával kínáltam. Vajban párolt fokhagymás spárga Hozzávalók 2 személyre: 5 dkg vaj, 1 kötés spárga, 4 cikk fokhagyma, só, bors, 2 evőkanál ropogós hagyma Elkészítése: Egy nagyobb lábasban vizet forralunk. A friss spárgát megmossuk, a fehér részét letörjük: a spárga fehér végét megnyomkodjuk, és ahol érzzük, hogy puha, ott megfeszítjük és eltörjük. Amikor a víz forr, a megtisztított spárgát beledobjuk, 2 percet várunk, levesszük a tűzről. Leszűrjük. Egy serpenyőben 5 dkg vajat felhevítünk, beletesszük a megtisztított, felkarikázott fokhagymát, picit hagyjuk, hogy a vaj barnulni kezdjen az edény szélén, akkor beletesszük az előfőzött spárgát, kicsit átpirítom, borsot darálunk rá, megsózzuk, majd időnként rázogatva 5-6 perc alatt megsütjük. A ropogós hagymával megszórva tálaljuk.

  Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk...

  • Fokhagymás cukkinikrém
    A fokhagyma gyakori vendég magyaros ételeinkben. Leginkább nyersen kerül a fövő ételbe, belesimulva az ízharmóniába vagy kiegészítve azt...
  • Erdélyi meggyleves
    Ez a hét a levesek jegyében zajlik, meg a szabadfogású főzés (fogd, ami van, készíts ételt belőle) égisze alatt. A leveseket eszem, az újabb...