
Az úgy volt, hogy megtetszett nekem ez az umbriai cseréplábos (meg kéne nézni magamnak ezt az Umbriát!).

Igen, kérem szépen, más rendes nők ékszereket meg bundákat látnak vágyálmaikban, nekem ez a lábos jelent meg.... aztán megkaptam a névnapomra... és azóta még elevenebben él a fantáziámban, gyakran simogatom és főzök benne. Alig várom, hogy újra telerakhassam valami jóval (lehet, hogy lábosofill vagyok?).

Ezúttal a rakott krumplit variáltam egy kicsit.
A krumplit meghámoztam és karikákra vágtam, majd a fritőzben pirosra sütöttem. Ezután két hagymát is felkarikáztam és jól megpirítottam. A lábosomat kikentem disznózsírral (biodisznó, na!) beleszórtam a hagymát, erre egy sor ropogós-piros krumplit, reszelt füstölt sajtot, ismét krumplit.


Azt mondta rá a férjem, hogy ilyen finomat még sosem evett.
Most ennek örülni kell, vagy szomorkodni miatta 16 év házasság után?
Zsófi drága, én azt gondolom, hogy mindenképpen örülhetsz!
VálaszTörlésBiztos vagyok benne én is, hogy nagyon finom lehetett, ugyanis minden jó benne van :)
Nagyon köszi Edit! Természetesen örülök, hisz megette!
VálaszTörlés