2015. augusztus 25., kedd

Padlizsános lecsó

Az őszbe forduló természet új színeket villant fel sokszínű palettáján. Megjelenik például a lila, mélyen ülő izgalmas árnyalataiban. Nagy kedvencem a padlizsán ilyenkor a legfinomabb és a fáról lepotyogó szilva szinte hívogat, hogy szedjük fel. Most két olyan ötlettel állok a kedves olvasók elébe, amelyek lehet, hogy másnak is eszébe jutottak már, de nekünk feledhetetlen ízélményeket ajándékoztak.
Padlizsános lecsó


Hozzávalók 4 személyre: 1 közepes méretű padlizsán, 30 dkg hagyma, 15 dkg paprika, 20 dkg paradicsom, 20 dkg csiperkegomba, só, bors, pirospaprika, ételízesítő, csipetnyi kakukkfű, 3 cikk fokhagyma, 3 szelet (kb. 10 dkg)szalonna.

Elkészítése: A szalonnát bevagdossuk, forró serpenyőben addig sütjük, míg teljesen kifehéredik. Kiszedjük és félretesszük. A visszamaradó zsírba beleszórjuk a megtisztított, felszeletelt hagymát, megsütjük, majd beletesszük a megmosott, kicsumázott, felszeletelt paprikát is és csendes lángon tovább sütjük, míg a paprika is jól átsül. A padlizsánt meghámozzuk, kockára vágjuk. A hagymás, paprikás lecsóalapot ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, megszórjuk pirospaprikával, felöntjük egy kevés vízzel majd beletesszük a padlizsánkockákat és a megmosott, felszeletelt gombát majd bő negyed órán keresztül főzzük. Közben megkavargatjuk párszor, ha szükséges az efövő levet pótoljuk. A paradicsomokat forró vízbe mártjuk, meghámozzuk, felkockázzuk és a lecsóhoz adjuk. Megszórjuk a morzsolt kakukkfűvel, zúzott fokhagymával ízesítjük,  pár percig rotyogtatjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk csak hozzájuk. Lehet, hogy ilyen is van, de a mindennapokban leginkább azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem ez történik. Ami egyszerű, magától értetődő, az is lehet kellemes, okozhat feledhetetlen élményt. A legtöbb esetben pedig finom is. Gyakran megesik velem a konyhában is, hogy amit pillanatok alatt készítek el az ajándékoz meg a legtöbb örömmel. Így jártam a spárgával is. Be kell vallanom, hogy nem úgy nőttem fel, hogy ez a zöldség hozzátartozott volna a mindennapjainkhoz. Sőt még az ünnepnapjainkhoz sem. Igazából azt sem tudtam, hogy létezik. Ha valakiről azt hallottam volna, hogy spárgát eszik, arra a következtetésre jutottam volna, hogy kötöznivaló bolond, hogy madzaggal veri el az éhét. Aztán megtudtam, hogy létezik zöldségben is spárga, de nem érdekelt különösebben, mígy egyszer meg nem kóstoltam egy vendéglőben. Akkor úgy ítéltem meg, hogy lesz még dolgunk egymással. Mint minden új dologhoz, a spárgához is végeztem egy kis háttérkutatást: hogyan érdemes elkészíteni, mik azok a praktikák, amiktől finomra sikerül, mire kell figyelni, hogy spárgával végzett konyhai ténykedésünk kielégítő véget érjen, meg ilyenek. Aztán bepróbálkoztam. A legnagyobb nehézséget a pucolása jelentette: konkrétan fogalmam sem volt mit kell róla lepucolni. Most már tudom, hogy a fás részekkel kell vigyázni. Kicsit dolgozom rajta a krumplihámozóval, aztán ahol a végét könnyen le lehet roppantani, ott letöröm. Ennyi. Dolgoztam már fagyasztott spárgával is, ahhoz könnyebben hozzá lehet jutni a boltokban, ez esetben nem volt gond a pucolás. Előkészítésképpen beledobtam lobogó sós vízve, két percig hagytam és leszűrtem. Egyébként a friss spárgával is jó ezt tenni pucolás után, de a két perc szigorúan két perc kell legyen, nem szabad túlfőzni. Érdemes próbálkozni vele, most van a szezonja. A zöldspárga igencsak rövid ideig kapható zöldség, melyet akár a tavasz egyik hírnökeként is számontarthatunk. Rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik, hiszen magas a vitamin- és rosttartalma. A spárga a liliomfélékhez tartozó évelő növény, amelynek a föld alatti kis gyöktörzseiből nőnek ki a spárgasípok, amelyek lényegében a növény hajtásai. Mivel nem könnyű a termesztése, ezért a drágább zöldségek közé tartozik. A jó zöldspárga feszes, nem túl vastag, és nem hajlik meg a kezünkben. Ha szeretnénk leellenőrizni, friss-e az áru, akkor finoman nyomjuk meg az ujjunkkal. Akkor tökéletes, ha nem szivacsos a spárga. Most egy olyan receptet mutatok meg, ami vajjal, fokhagymával és boltban vásárolt ropogós hagymával készült. Húsok mellé köretként tálalhatjuk. Én tejszínes burgonyával kínáltam. Vajban párolt fokhagymás spárga Hozzávalók 2 személyre: 5 dkg vaj, 1 kötés spárga, 4 cikk fokhagyma, só, bors, 2 evőkanál ropogós hagyma Elkészítése: Egy nagyobb lábasban vizet forralunk. A friss spárgát megmossuk, a fehér részét letörjük: a spárga fehér végét megnyomkodjuk, és ahol érzzük, hogy puha, ott megfeszítjük és eltörjük. Amikor a víz forr, a megtisztított spárgát beledobjuk, 2 percet várunk, levesszük a tűzről. Leszűrjük. Egy serpenyőben 5 dkg vajat felhevítünk, beletesszük a megtisztított, felkarikázott fokhagymát, picit hagyjuk, hogy a vaj barnulni kezdjen az edény szélén, akkor beletesszük az előfőzött spárgát, kicsit átpirítom, borsot darálunk rá, megsózzuk, majd időnként rázogatva 5-6 perc alatt megsütjük. A ropogós hagymával megszórva tálaljuk.

  Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk...