Volt egyszer egy Karácsony

Ja, persze. Volt, nincs, elmúlt... Minden szép Karácsony elmúlik egyszer, de itt hagyják nekünk a szép emlékeket, képeket, hangokat, illatokat, ízeket. Idén olyan nagy áhítattal készültem, hogy a gasztroblog, mint olyan eszembe se jutott. Mert ugye van olyan, hogy főzünk egy jót, hogy aztán lefényképezve mehessen a blogba... Most azonban szeretetet akartam belecsempészni minden fogásba és annyira lekötött az ügyködésem, hogy eszembe se jutott fényképezni. Azért a káposztafőző fazekamat lefotóztam, elvégre még nem emelte konyhám színvonalát ilyen szép darab. Amúgy is szerelmes vagyok a római tálakba...
Nos a benne főtt töltött káposzta magáért beszélt, nem is szólva arról, hogy saját füstölésű ( na jó, majdnem, mert apósom füstölte) oldalassal készült...
A képeim minőségében is tapasztalható némi változás, hála a kedves angyalkának, aki hozott nekem egy NokiaX2-es telefont, 5 megapixeles kamerával.