A nyár zamata

Ha zsenge kukorica kerül szóba, bizony én nem kukoricázok. Július elején irány a piac, és beszerzem a muníciót egy jó adag tejes kukoricához, amit aprólékos műgonddal rágok le a csutkáról, soronként haladva, hogy egyetlen szem se vesszen kárba.

Íze a gyermekkori nyarakat idézi. Nálunk nem is tejes kukorica volt a neve, hanem tejes málé. Máig nem tudom, máshol is így hívták-e, vagy csak a mi falunkban, de nekem ez a két szó egyet jelent a nyárral.

Alig vártuk, hogy kinőjön a kukoricacsövek haja. Akkor már lehetett bontogatni a csuhéját, és a körmünkkel óvatosan megnyomtuk a szemeket, engedik-e már a tejet. Ha igen, nem volt több kérdés. Mehetett a hatalmas fazékba, amelyben egyszerre főtt az egész családnak való adag. A gőze már messziről jelezte, hogy készül a nyár egyik legjobb vacsorája. Ki vajjal ette, ki csak egy csipet sóval, de egy biztos: mindig elfogyott az utolsó csőig.

Később a vízparti napok kedvenc tízóraija lett. Kevés olyan étel van, amit ennyire jó kézbe venni. Nem lehet sietve enni. Rákényszeríti az embert, hogy soronként haladjon. Talán ezért ízlik ennyire a nyár.

Mióta csak magamnak készítem, már nem főzöm hatalmas fazékban. Rájöttem, hogy alufóliába csomagolva, vajjal megkenve, egy kevés sóval és provence-i fűszerkeverékkel megszórva a sütőben is csodálatos lesz. A saját levében párolódik meg, és szinte ugyanazt az ízt kapom, mint gyerekkoromban, csak még zamatosabban.

Persze nem mindig sikerül akkora önuralmat gyakorolnom, hogy a szemeket ne egyem le rögtön a csutkáról. De ha mégis, késsel szépen lefejtem őket, és készülhet belőlük valami egészen más.

Most éppen egy lisztmentes lepény. Tartalmas, mégsem nehéz, hidegen is finom, ezért piknikre, strandra vagy másnapi tízóraira is remek választás. Friss zöldségekkel, zöldfűszerekkel még üdébb lesz. Nálunk gyorsan elfogyott.

Kukoricás lepény

Hozzávalók 2 személyre:

20 dkg főtt kukorica, 15 dkg sonka, 15 dkg reszelt sajt, 4 tojás, 2 dl joghurt, 1 evőkanál reszelt parmezán.

Elkészítése:

A hozzávalókat – a parmezán kivételével – keverőtálba tesszük, és alaposan összedolgozzuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, megszórjuk a reszelt parmezánnal, majd közepes hőmérsékletre előmelegített sütőben 50–60 perc alatt megsütjük.

Friss zöldségekkel tálaljuk.

Bár őszintén szólva, ha választanom kellene egy szelet lepény és egy forró, vajjal megkent főtt kukorica között, még mindig a kukorica nyerne. Velem szemben legalábbis biztosan.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fokhagymás cukkinikrém

Krumplifánk

Erdélyi meggyleves