2012. február 26., vasárnap

Gombás rakott krumpli




A rakott krumpli nálunk nagy kedvenc. Azért persze nem árt néha, ha van benne egy kis csavar...
Például gomba... A paszulykorszaknak vége, nálunk még az

ég is gombás. A gyermekünk kapott egy társasjátékot, aminek a lényege a gombagyűjtés. Nos, gyűjti is serényen már minden ehető és mérgező gombát ismer, a mérgezőket, mivel pontlevonás jár értük rendre a más kosarába rakja.
Mi továbbra is csiperkét szedünk a boltban. Az a biztos.

Gombás rakott krumpli
Hozzávalók 2 személyre: 4 db főtt krumpli, 25 dkg gomba, 12 dk
g sonka, diónyi vaj, 1 pohár tejföl, 2 db főtt tojás, 2 kocka kenősajt, 1 fej hagyma


Elkészítése: A gombát megmossuk és szeletekre vágjuk. A megtisztított, apróra vágott hagymát kevés vajban megpároljuk, hozzáadjuk a gombát és fedő alatt 15 percig pároljuk. A sonkát csíkokra vágjuk és vajban megpároljuk.
Egy tűzálló tál aljára tesszük a sonka felét, rákarikázunk két krumplit és egy tojást,ráhalmozzuk a gombát, meglocsoljuk a tejfölben kikavart krémsajt felével, erre karikázzuk a másik két krumplit a másik tojást és meglocsoljuk a maradék tejfölös sajttal. Forró sütőben pirosra sütjük.

2012. február 19., vasárnap

Lázadás és babsaláta


Ma este már nagyon nyűgös vagyok az influenza miatt, amit valahol felszedtem, a gombalötyi dacára, amely állítólag megvéd a betegségektől. Állítólag... , mert elkaptam.
Amikor nyűgös vagyok, akkor eszembe jut minden problémám és elkerülhetetlenül bekövetkezik a LÁZADÁS. Hát bekövetkezett. Kifestettem a körmeimet kékre és megnéztem az Ízek, imák, szerelmek című filmet, megint. A könyvet is olvastam már, lehet később megkeresem és megint elkezdem olvasni. Ugyanis egy lázadó lányról szól, aki fellázad a saját felszínes élete ellen... Ami azt illeti felszínesség van az én életemben is... Nos a csaj lázadása abban nyilvánul meg, hogy lelép egy évre a saját életéből: Olaszországba, ahol eszik, Indiába, ahol imádkozik, végül Balira, ahol önmagát keresi. Ez a három aktus az én életemben is jól jönne. Az evés az nagyon megy nekem, imádkozni is szoktam, és az önmagam keresésében is jeleskedem. Mindenesetre nem én vagyok az a csaj, akinek kék a körme. Már megbántam, hogy befestettem és, hogy jobb legyen nincs itthon aceton. Meggondolatlan tettem következményeit holnap délutánig viselem majd, de legalább egész nap tudni fogom, hogy lázadtam megint... Hátha jutok valamilyen megoldásra.
És, ha már itt jártam, egy receptet is leírok. Egyik kedvencem az elmúlt két hónapban. Ez is egy babsaláta...

Májas babsaláta hagymakarikákkal

Hozzávalók: 25 dkg főtt vajbab, 25 dkg sült marhamáj, 1 fej hagyma, kevés liszt, olaj
Elkészítése: A babot lecsorgatjuk, a májat vékony csíkokra szeleteljük. A hagymát megtisztítjuk, karikára vágjuk, majd beleforgatjuk lisztbe és forró olajban kisütjük. Összekeverjük a babot a májjal és a hagymakarikákkal gazdagon megszórva tálaljuk.


2012. február 17., péntek

Díj





Díjatt kaptam Csillától.

Ezúon is nagyon köszönöm!

Természetesen vannak szabályok is:
  1. Linkeld be annak a blogját akitől a díjat kaptad.
  2. Tedd ki a díjat a blogodra.
  3. Jelölj meg 5 kétszáznál kevesebb követővel rendelkező bloggert akiknek a díjat tovább szeretnéd adni.
  4. Írj egy hozzászólást az 5 díjazottnak, melyben értesíted őket a díjról.

Akiknek szeretném továbbadni:

Adél

Emi

2012. február 13., hétfő

Tonhalas babsaláta


A paszuly még mindig kiemelt hellyel büszkélkedhet a toplistámon. Most egy tízperces variációt mutatok be, az elkészítés gyorsasága a konzervnyitó minőségétől függ.

Tonhalas babsaláta

Hozzávalók: 1 doboz vajbab konzerv, 1 doboz tonhal konzerv, tenyérnyi zeller, pár kocka Feta sajt.
Elkészítése: A konzerveket kibontjuk. A bab levét leöntjük, a tonhalét megtartjuk, ez lesz a salátaöntet. Egy tálban összekavarjuk, hozzáadjuk a sajtkockákat és frissen reszelt zellerrel tálaljuk.

Díj


Marisztól kaptam ezt a díjat. Nagyon köszönöm. Bevallom a blogján felfedezett erénykerék is tetszett. Nézzétek meg. Érdemes.
Marisztól kaptam az "Aranyos blog" díjat, mellyel nagyon megtisztel, örülök neki és megköszönöm szépen.
A díj szabályai:
1 Említsd meg a blogod-ban a személyt akitől kaptad (ez csak természetes!)
2 Válaszolj a feltett kérdésekre
3 Árulj el magadról egy dolgot, amit még nem tettél meg a blogod-ban
4 Ajándékozd a díjat annyi bloggernek, ahánynak csak szeretnéd
5 Értesítsd a díjazottakat.

A kérdések a következők:

1. Melyik a kedvenc smink kelléked?
Szempillaspirál
2. Mi volt a 2011 év trendje (gondolom az öltözködésben)?
pizsama (sajnos túl keveset viselhettem)

3. Mi a kedvenc desszerted?
házicsoki

4. Kedvenc színed?
barna

5. Mi a keresztneved?
Erzsébet Zsófia (ha fiúnak születek, akkor Viktor lettem volna)

6. Melyik volt az utolsó dal amit meghallgattál?
Lara Fabian: Je taime

7. Kutyák vagy macskák?
macskák

Amit még nem árultam el magamról a blogon:
Néha utálok főzni

Továbbadom a díjat Hajnalkának. Azért csak neki, mert sajnos nagyon kevés időm van blogokat olvasni.

A díjazottaknak hagytam értesítést, remélem olyan szívesen fogadják, amilyen szeretettel adtam.

2012. február 12., vasárnap

Brokkolis lepény


Alapjában véve nem is szeretem a brokkolit. Amikor a gyermekem kicsi volt sokszor főztem neki, mert a könyvek szerint egészséges. Egyszer anyámnál voltunk, a gyermek nem akarta megenni a brokkolit, anyám megszagolta, majd azt mondta, hogy most az egyszer a kicsinek van igaza. (Bár szerintem mindig neki adott igazat, főleg, amikor az idegbajt hozta rám, szerintem anyámnak olyankor egy-egy érzése volt.) Valahol itt szakadt meg a kapcsolatom a brokkolival.
Nem rég azonban a szupermarketben egy hatalmas halom brokkoli kacsintgatott az arra járókra. Nem viccelek: akkora halom, hogy a fejem búbjáig ért. Vettem hát egy két öklömnyi virágot, csak úgy. Ha nem más, vázába teszem...
Aztán, amikor hazaértünk, indulásnak megfőztem ételízesítős sós vízben. És a sorsa eldőlt.

Brokkolis lepény
Hozzávalók: 25 dkg brokkoli, 4 tojás, 4 evőkanál liszt, 1 pohár joghurt, 1 csomag lapsajt, ételízesítő, só, 15 dkg vaj.
Elkészítése: A brokkolit rózsáira szedjük és ételízesítős-sós vízben megfőzzük. A tojásokat felverjük, hozzáadjuk a lisztet és a joghurtot, ételízesítővel ízesítjük. Egy tűzálló tál aljára szórjuk a felkockázott vajat, rátesszük a leszűrt brokkolit, rátöltjük a tojásos masszát, majd forró sütőben negyed órán át sütjük. Amikor a massza megszilárdul, kivesszük és beborítjuk lapsajttal. Visszatesszük a sütőbe, amíg a lapsajt ráolvad és megpirul.

Szerintem ezt még anyám is megenné... Bár a gyermekem kitart a négy évvel ezelőtti álláspontja mellett.

2012. február 9., csütörtök

Téli igézet


Gondolom már eléggé kiderült, hogy az ízek keresésében leginkább gyermekkori emlékekre alapozok. Vannak azonban helyzetek, amikor kimondottan a kíváncsiság vezet, egyszerűen valami újat szeretnék kipróbálni. Így voltam ezzel a levessel is, ami viharos gyorsasággal a toplista élére repült a családi preferenciák között. Egyszerűen nem bírtunk vele betelni, addig ettük, amíg elfogyott. Szerencsére jó nagy fazékkal főztem...

Tormás leves

Hozzávalók: 1 kg csontos disznóhús, 3 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 marék rizs, 1 csupor káposztalé, 1 csupor paradicsomlé, friss torma, só

Elkészítése: A disznóhúst annyi vízben, hogy ellepje, feltesszük főni. Megsózzuk és csendes lángon addig főzzük, amíg a hús leválik a csontról. Kivesszük a léből, kicsontozzuk, majd visszatesszük és alaposan felforraljuk. Belereszeljük a gyökérzöldségeket, beletesszük a rizset és újabb negyed órán át főzzük. Beletöltjük a káposztalevet és a paradicsomlevet. Felfőzzük. Frissen reszelt tormával meghintve tálaljuk.

Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk csak hozzájuk. Lehet, hogy ilyen is van, de a mindennapokban leginkább azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem ez történik. Ami egyszerű, magától értetődő, az is lehet kellemes, okozhat feledhetetlen élményt. A legtöbb esetben pedig finom is. Gyakran megesik velem a konyhában is, hogy amit pillanatok alatt készítek el az ajándékoz meg a legtöbb örömmel. Így jártam a spárgával is. Be kell vallanom, hogy nem úgy nőttem fel, hogy ez a zöldség hozzátartozott volna a mindennapjainkhoz. Sőt még az ünnepnapjainkhoz sem. Igazából azt sem tudtam, hogy létezik. Ha valakiről azt hallottam volna, hogy spárgát eszik, arra a következtetésre jutottam volna, hogy kötöznivaló bolond, hogy madzaggal veri el az éhét. Aztán megtudtam, hogy létezik zöldségben is spárga, de nem érdekelt különösebben, mígy egyszer meg nem kóstoltam egy vendéglőben. Akkor úgy ítéltem meg, hogy lesz még dolgunk egymással. Mint minden új dologhoz, a spárgához is végeztem egy kis háttérkutatást: hogyan érdemes elkészíteni, mik azok a praktikák, amiktől finomra sikerül, mire kell figyelni, hogy spárgával végzett konyhai ténykedésünk kielégítő véget érjen, meg ilyenek. Aztán bepróbálkoztam. A legnagyobb nehézséget a pucolása jelentette: konkrétan fogalmam sem volt mit kell róla lepucolni. Most már tudom, hogy a fás részekkel kell vigyázni. Kicsit dolgozom rajta a krumplihámozóval, aztán ahol a végét könnyen le lehet roppantani, ott letöröm. Ennyi. Dolgoztam már fagyasztott spárgával is, ahhoz könnyebben hozzá lehet jutni a boltokban, ez esetben nem volt gond a pucolás. Előkészítésképpen beledobtam lobogó sós vízve, két percig hagytam és leszűrtem. Egyébként a friss spárgával is jó ezt tenni pucolás után, de a két perc szigorúan két perc kell legyen, nem szabad túlfőzni. Érdemes próbálkozni vele, most van a szezonja. A zöldspárga igencsak rövid ideig kapható zöldség, melyet akár a tavasz egyik hírnökeként is számontarthatunk. Rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik, hiszen magas a vitamin- és rosttartalma. A spárga a liliomfélékhez tartozó évelő növény, amelynek a föld alatti kis gyöktörzseiből nőnek ki a spárgasípok, amelyek lényegében a növény hajtásai. Mivel nem könnyű a termesztése, ezért a drágább zöldségek közé tartozik. A jó zöldspárga feszes, nem túl vastag, és nem hajlik meg a kezünkben. Ha szeretnénk leellenőrizni, friss-e az áru, akkor finoman nyomjuk meg az ujjunkkal. Akkor tökéletes, ha nem szivacsos a spárga. Most egy olyan receptet mutatok meg, ami vajjal, fokhagymával és boltban vásárolt ropogós hagymával készült. Húsok mellé köretként tálalhatjuk. Én tejszínes burgonyával kínáltam. Vajban párolt fokhagymás spárga Hozzávalók 2 személyre: 5 dkg vaj, 1 kötés spárga, 4 cikk fokhagyma, só, bors, 2 evőkanál ropogós hagyma Elkészítése: Egy nagyobb lábasban vizet forralunk. A friss spárgát megmossuk, a fehér részét letörjük: a spárga fehér végét megnyomkodjuk, és ahol érzzük, hogy puha, ott megfeszítjük és eltörjük. Amikor a víz forr, a megtisztított spárgát beledobjuk, 2 percet várunk, levesszük a tűzről. Leszűrjük. Egy serpenyőben 5 dkg vajat felhevítünk, beletesszük a megtisztított, felkarikázott fokhagymát, picit hagyjuk, hogy a vaj barnulni kezdjen az edény szélén, akkor beletesszük az előfőzött spárgát, kicsit átpirítom, borsot darálunk rá, megsózzuk, majd időnként rázogatva 5-6 perc alatt megsütjük. A ropogós hagymával megszórva tálaljuk.

  Kötöznivaló... Mi, emberek hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán jó dolgok bonyolultak, időigényesek és fáradságosan férhetünk...