2010. szeptember 13., hétfő

Zakuszka


A zakuszkáról kezdésnek csak annyit, hogy isteni finom. Főleg, ha más főzte. De azért én is igyekszem. Évekig egy receptet használtam, idén egy kicsit beújítottam. Azzal kezdtem, hogy férjemmel kettesben dolgoztunk, már a padlizsánokat is együtt sütöttük meg egy ütős kis szombat délutáni program keretében, melynek lényege a hadd folyjon a sör volt. De a padlizsánok is megsültek. Aztán a paradicsompaprikákat vettük célba, én pucoltam férjecském megismerkedett az elektromos darálóval. Végül a hagymákkal is leszámoltunk az előbbi tételnél ismertetett módon.
Mennyiségek: 3 kg paradicsompaprika, 1 kg sült és hámozott padlizsán, 1 kg hagyma, 1 l olaj, 1 l paradicsomlé.
A paprikát és a hagymát megdinszteltem, külön edényben az olajat ketté osztva. Aztán egybetöltöttem és egy tepsibe helyeztem a lábost, amit előzőleg jó vastagon beborítottam sóval. Aztán ment a cucc a sütőbe. Ebben az a jó, hogy nem kell kavarni, így a zakuszkára fordított idő lerövidül és az egész munka az előkészítésből, adagolásból és befőttesüvegbe helyezésből áll. Az első turnus 1 óra a sütőben. Ezután beletöltöttem a paradicsomlevet, sóval, borssal ízesítettem. Újabb 1 órán át főtt, végül a pépesre tört padlizsánt is beletettem, amivel együtt addig főztem, míg feljött az olaj a tetejére. Ennyi.
Utóirat: A zakuszkát mindenki kenyérre kenve eszi. Érdemes megpróbálni házi sajttal párosítva.

2 megjegyzés:

  Egy tál lencse A biblia egyik legismertebb története a lencséről szól, pontosabban arról, hogyan adta el Ézsau az elsőszülöttségi jogát ...