Egy tál lencse

A biblia egyik legismertebb története a lencséről szól, pontosabban arról, hogyan adta el Ézsau az elsőszülöttségi jogát egy tál lencséért. Meg vagyok győződve, hogy nem a lencsén van a lényeg, na de akkor is... a lencse, az lencse.

Persze nem tudom, milyen volt a Jákób főzeléke, de akár az is lehetett volna, amit én főztem, igaz, akkor nem pompázna a tetején e jóféle sütőben pirított kolbász, ami szerintem elengedhetetlen kelléke. Nyaralás után az ember nem szökdöshet, abból főz, amit a készletben talál. Nos az én készletemben a tonhalkonzerven kívül, amit valahogy nem kívántam,  lencséből volt most a legtöbb: két zacskó vörös, egy doboz zöld, konzerv formájában. Mivel nem rég szembe jött velem egy videó, aminek a vörös lencse volt a főszereplője, arra esett a választásom. Sajnos a videóban egy csomó olyan nyilem-nyalom apacuka hozzávalót felsorakoztattak, ami nekem nem is volt otthon, meg amúgy sem tenném az ételbe (gyömbér, kókusztej, currypor), becsuktam hát a szemem és elképzeltem az én lencsefőzelékemet. Legyen benne hagyma, murok, legyen rajta egy kis sült kolbász. Azért rajta és nem benne, mert a kolbász már meg volt sütve, gondoltam jól mutat majd a tetején. Egyébként a kolbász mindennek a tetején jól mutat, még a háztetőről is megenném, ha valamilyen rejtélyes oknál fogva oda felkerülne. Miután szépen elképzeltem a dolgokat, neki is fogtam az elkészítésnek. Nem akarom magam fényezni, de egész nyáron, jártamban-keltemben, sehol nem ettem ehhez fogható finomat. Jó megszórtam hagymarösztivel is, amit a K betűs boltban vettem, ott árválkodott az is a kamrában a polcon. Ráadásul a lencse annyira gazdag fehérjékben, hogy vacsorára sem éheztem meg. Úgy tűnik, lencse pajtás gyakori vendég lesz nálunk a konyhában.

Hívjátok meg ti is ebédre!

 

Vörös lencse főzelék

Hozzávalók 2 személyre: 20 dkg vörös lencse, 1 evőkanál olaj, 1 fej hagyma, 3 cikk fokhagyma, 1 murok, 1 dl tejszín, só, ételízesítő, petrezselyemzöld, 2 pár vékonykolbász, hagymaröszti.

Elkészítése: A felforrósított olajban kissé megpirítjuk a meghámozott, felaprított hagymát és fokhagymát, hozzáadjuk a lereszelt murkot és kavargatva addig sütjük, míg egy kicsit megváltozik a színe. Beletesszük az átmosott lencsét, sózzuk, ételízesítővel ízesítjük, felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje, majd lefedve 35 perc alatt puhára főzzük. Közben megkavarjuk néha és, ha elfőtt róla a víz, pótoljuk. Amikor kész, beleöntjük a tejszínt, megszórjuk petrezselyemzölddel, összekavarjuk. A kolbászt tepsire fektetjük és forró sütőben 20-25 perc alatt pirosra sütjük. A főzeléket tányérra szedjük, ráhelyezzük a felkarikázott kolbászt, megszórjuk alaposan a hagymarösztivel. Kovászos uborkát kínálunk mellé.

Csatlós Erzsébet

 Tepsis csoda

Egy könnyed, könnyű, hamar elkészíthető és meghökkentően finom ebéd ilyenkor nyáron nagyon jólesik az embernek,hiszen most amúgy sincs kedvünk másra. Az alapötlet tetszés szerint variálható, bármi kerülhet a lapok belsejébe.

Tepsis csoda

Hozzávalók: 1 csopmag tortilla lap, 1 pár szárazabb kolbász, 3 tojás, 15 dkg reszelt sajt, 1 dl tejszín, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, só, bors, 3 cikk fokhagyma.

Elkészítése: A tortillalapokat legyezőszerűen, két ujjnyi széles csíkokra tűrjük és beleállítjuk a tepsibe. Akkora tepsit válasszunk, hogy a hosszúságuknak megfeleljen és, ha az egész csomagot beletesszük, megteljen. A kolbásznak lehúzzuk a héját és vékonyan felkarikázzuk. A kolbászkarikákat a tűrésekbe tesszük, vigyázva, hogy mindenhová jusson. A tojásokat felverjük, hozzáadjuk a tejszínt, majd belekeverjük a reszelt sajtot és az apróra vágott petrezselyemzöldet, zúzott fokhagymát is. Sóval, borssal ízesítjük. Az így kapott keveréket egyenletesen eloszlatjuk a tepsi tartalmának tetején. 180 fokon 25 percig sütjük. Ízletes, krémes, könnyen szeletelhető finomság lesz belőle.

 Pirított gomba üvegtésztával

Azt vettem észre, hogy a gyerekek nem igazán szeretik a gombát. Ha mégis találkoznak vele, mondjuk az általuk annyira kedvelt pizzán, lepiszkálják róla, félreteszik. Így van vele a lányom is, meg is kérdeztem tőle, hogy mi a probléma a gombával. Azt válaszolta erre, hogy furra az állaga, se nem zöldség, se nem hús... Ez egy kicsit elgondolkodtatott, talán azért, mert én nagyon szeretem a gombát és kutatásba fogtam. Így utólag nagyon ürülökm hogy a kérdés felmerült, mert roppant lelkesítő dolgokra bukkantam.

Már az érdekes, hogy hová sorolható be a gomba. Nem növény, nem állat, nem kékmoszat és nem baktérium. Szerves anyagokkal táplálkozó, klorofill nélküli és valódi sejtmagvas élőlény. Kevesen tudják, de a gomba több mint a föld feletti, látható része, az ugyanis csupán a termőtest, a gomba szaporodásért felelős része. A többi része, a micélium, a föld alatt vagy éppen a fában helyezkedik el.

Vékony szálacskák hálózatát hozzák létre, nem magukért, hanem a teljes életközösség érdekében.

Az erdőkben a gombafonalak több szomszédos fa gyökereit is összekötik. Ezzel hálózatot hoznak létre a talajban és ezen keresztül a növények egymással is cserélhetnek anyagokat. Így például a több napfényhez jutó, többet fotoszintetizáló egyedek tápanyagainak egy része eljut a kevesebb fényt kapó egyedekhez, valamivel kiegyenlítettebbé téve ezzel a fényért vívott harcot.

Sokan a gyökerek szövedékével egyetlen hálózatba szervezett erdőt egyenesen „szuperorganizmusként” emlegetik. Ezek a hálózatok az élőhely növényei, állatai és mikrobái közötti kapcsolatok fontos szabályozói, az életközösségek szerkezetének meghatározó tényezői. Jó lenne, ha néha mi emberek is ilyenek tudnánk lenni, mint a gombák. Ha nem is sikerül, aki szeretei, ilyenkor nyáron fogyassza bátran a termőtestet. Ha nem sikerül az erdőben gombászni, ott a jó kis biztonságos csiperke, ami a boltban is kapható.

 

Pirított gomba üvegtésztával

Hozzávalók 2 személyre: 25 dkg gomba, 1 fej hagyma, 3 dkg vaj, só, bors, 1 dl száraz fehérbor, 3 cikk fokhagyma, 2 evőkanál gombás sötét szójaszósz, 1 evőkanál szezámmag, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, 2 adag üvegtészta. Aki csípősen szereti: 1 teáskanál csípős paprikakrém.

Elkészítése: A vajat egy jó mély serpenyőben felolvasztjuk, megdinszteljük benne az apróra vágott hagymát. Rátesszük a megmosott, vékonyra szeletelt gombát és addig sütjük, amíg levet ereszt, a színe megváltozik. Ekkor jól összekavarjuk és felöntjük a borral. Tovább pároljuk, közben hozzáadjuk a fúszereket: sózzuk, borsozzuk, ráreszeljük a fokhagymát és megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel. Ráöntjük a szójaszószt is (itt kerülhet bele a csípős paprikakrém), megszórjuk a szezámmaggal és kavargatva zsírjára sütjük. Az üvegtésztát beletessszük egy nagy tálba, annyi forró vizet öntünk rá, hogy ellepje, lefedve hagyjuk 5 percig állni, majd szűrőkanállal a gombára szedjük és jól összekavarva pár percig együtt pirítjuk.

 

Boros  kedvemben

Az élet néha tartogat meglepetéseket. Ilyen volt számomra az is, hogy nemrég, szombaton kora reggel kigyalogoltam a szőlőhegyre. Nem is akárhol, hanem Nagyenyeden. Legutóbb vagy tizenhat éve jártam szőlős közelében és akkor sem a kíváncsiság hajtott, ahogy most sem. Akkor csak vagánynak tűnt beülni egy terepjáróba és felzötyögni a badacsonyi szőlőhegyre és ámulva nézni a hatalmas kék víztükröt, amin fehér vitorlát lengető kis hajók karcoltak alig látható nyomokat... És persze ott volt a szőlő is, szépen sorjában, zöld levelekkel satöbbi. A borutcában a bort is megkóstoltam, de nem voltam elragadtatva. Akkor hallottam először a szürkebarátról, mindenki esküdött rá, hogy milyen kiváló bor, parfümös illata van, fűszeres ízhatásai. Én meg csak hallgattam és reménykedtem, hogy nem fog majd tőle fájni a fejem. De fájt. Szakítottam hát egy időre a szőlővel meg a borral, aztán az évek során igyekeztem, nagyon igyekeztem megszeretni, mert a kultúrált emberek bort isznak, szép fényes poharakból. És feltétlenül szárazat, amitől olyan lesz a nyelved, mit a smirgli és egész éjjel iszod majd a vizet, hogy ne tapadjon össze a szárazságtól a nyelőcsöved. Persze titokban a félédes és édes fajták felé kacsingattam, nagy rajongója lettem a moldvai boroknak, olvasgattam ezt-azt a borkészítésről és azt is megtanultam, hogy palackozott vörösbort ne használjak főzéshez, mert lila lesz tőle az étel.

Aztán pár napja az Őrhegyen meg aztán a borospincében valami megváltozott. Nem tudom miért... valahogy másnak láttam már a szőlőt is ott fenn a hegyen. Izgalmasabbnak. Lehet azért, mert a gazdája mesélt róla. A bőre már most, májusban is aranybarna volt, mint az olyan embereknek, akik sok időt töltenek a szabadban. Szeretettel, odaadással beszélt, közben többször végigsimított a mellette álló tőkén zöldülő leveleken. Később ittam a borát és a hegyen látott szeretetet éreztem benne. Lehet, hogy fűszeres is volt, meg zamatos is... nem tudom. Erre majd figyelek a következő palackoknál, amiket kultúráltan elfogyasztok a szép fényes poharaimból. Csak úgy, boros kedvemben.

Borban párolt spárga tükörtojással

Hozzávalók 2 személyre: 1 kötés spárga, 5 dkg vaj, 5 dkg kékpenészes sajt, 1 dl szürkebarát, 4 tojás, só, 2 cikk fokhagyma, 10 dkg reszelt sajt tetszés szerint.

Elkészítése: A spárgát megmossuk és a szárát meghámozzuk, figyelve, hogy ne maradjon rajta fás rész, majd újra leöblítjük. Egy hőálló tál aljába aprítjuk a vaj felét, ráfektetjük a spárgát, rámorzsoljuk a kékpenészes sajtot, megsózzuk, felöntjük a borral. Rákarikázzuk a fokhagymát is, majd lefedve, forró sütőben 25 percig pároljuk. Kivesszük a sütőből, ráütjük a tojásokat, rászórjuk a sajtot, vigyázva, hogy  ne takarjuk be vele a tojásokat és újabb 15 percre betesszük a forró sütőbe. Forrón tálaljuk.