Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2025
Kép
  Az én töklevesem A sütőtök az ősz legcsodálatosabb ajándéka, amit valójában azért kapunk, hogy félretegyük télire, és időnként belőle lakomázva pótoljuk a napfény hiányát. Régen akkor szedték le, amikor az első fagyok már megcsípték egy kicsit a vastag kérgét; aztán a pincében őrizgették, és ha okosan beosztották, bizony kitartott egész télen. Napjainkban bármikor vehetünk a boltban. És tudjátok mit? Vettem is. Rengeteg olyan rövid videót láttam, amelyben mindent beledobálnak egy tepsibe, megsütik, majd krémleves lesz belőle. Hát dobáltam én is, turmixoltam, alaplével felengedve újraforraltam, és tejszínnel krémesítettem. (Itt ájulnak ki a séfek… de én a krémlevest tejszínnel lágyítva szeretem.) Aztán sütöttem egy jó nagy marék, kisujjnyi vastag csíkokra vágott kolozsvári szalonnát is, és tálaláskor belepottyantottam, megszórtam ropogós hagymával… Olyan lett, mint én: formabontó, egyszerű, feledhetetlen. Hozzávalók 2 személyre: 1 közepes méretű sütőtök, 1 fej fokhagyma, 2 ki...
Kép
  Diós karamellkocka Nem vagyok a krémes sütemények nagy rajongója, néha mégis valami fura vágy támad bennem, hogy olyan sütit süssek, ami nagyon édes, nagyon krémes. Hogy aztán egy kiadós vasárnapi ebéd utáni jól megérdemelt szunyókálásból felébredve részem lehessen egy kis kényeztetésben. Csak két falás és elég... a többire pedig mindig akad önkéntes jelentkező. Hozzávalók: 6 tojásfehérje, 20 dkg cukor, 10 dkg darált dió, 2 evőkanál liszt, 1 teáskanál sütőpor, 20 dkg fehér csokoládé, 6 tojássárgája, 24 dkg cukor, 25 dkg vaj (82%), 2 evőkanál víz, 20 dkg durvára vágott dió. Elkészítés: A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük majd óvatosan beleforgatjuk a darált diót, a lisztet és a sütőport, aztán a masszát egy kivajazott, sütőpapírral bélelt 25×35 cm-es tepsibe simítjuk, és 180°C-on tűpróbáig sütjük. Amikor kivesszük a sütőből, azonnal ráreszeljük a csokoládét és hagyjuk teljesen kihűlni, közben a tojássárgákat a cukor egy részével habosra keverjük, a maradék c...
Kép
  Grill-dog Kevés húsféle van, ami olyan mértékű rajongást váltana ki belőlem, mint a kolbász. Leginkább füstölve és nyersen szeretem, de frissen készült házi kolbász bármikor jöhet sütve vagy grillezve is. Adja magát a helyzet, hogy a nemzeti ünnepen odavonzott az orrom a grillezett kolbászokhoz, és amikor megláttam, hogyan kínálják ezt a ropogósra sült, ízletes falatot, egyenesen leesett az állam: jó sok sült hagyma társaságában hot dog kiflibe vándoroltak a madárkák, és grill dog néven kellették magukat. Naná, hogy AZONNAL bekebeleztem egy adagot. Azóta is vártam a megfelelő alkalomra, hogy én is készítsek valami hasonlót, kicsit átgondolva, kicsit a konyhához szelídítve, de hasonlóan ízleteset… A lendületemet csak az akasztotta meg, hogy hiába vadásztam olyan kolbászra, ami nekem is tetszene. Végül feladtam, és vettem olyat, ami van. Ez is nagyon finom, csak pirosabb annál, amit megszoktam. A sütőben folyt a hadművelet. Jó sok hagymát aprítottam, és egy sütőpapírral bélelt ...
Kép
  Tedd hozzá a magadét Van valami különös, szinte ünnepi megnyugvás abban a pillanatban, amikor a konyha csendjét lassan megtölti a vajon párolódó alma illata. Ahogy az első illatfoszlányok táncolni kezdenek a levegőben, mintha láthatatlan kezek finoman megsimogatnák a lelket. Az édes gőzben ott suttog minden régi uzsonna, a délutánok békéje, amikor még ráértünk az ablakpárkányra könyökölve nézni a világot. Ott lüktetnek benne a nagymamák fahéjba csomagolt titkai, a befőttesüvegek tetején megkopott címkék, a befűtött sparhelt melege, és az otthon ígérete – az a fajta otthoné, ahol mindig tudod, hogy várnak. Amikor messzire kerül az ember a szülőföldjétől, kölönösen erőre kapanak az emlékek, hiszen nam sokmindent vihetsz magaddal egy költözéskor, de az emlékeidet ott őrzöd a szívedben, amíg csak élsz. És közben persze új élményekkel rakod tele lelki tarisznyádat: a gangos bérház neszei, illatai, sóhajtásai. És mindebbe belekeverednek a te életednek neszei, illatai, zenefoszlányai....