Az én töklevesem A sütőtök az ősz legcsodálatosabb ajándéka, amit valójában azért kapunk, hogy félretegyük télire, és időnként belőle lakomázva pótoljuk a napfény hiányát. Régen akkor szedték le, amikor az első fagyok már megcsípték egy kicsit a vastag kérgét; aztán a pincében őrizgették, és ha okosan beosztották, bizony kitartott egész télen. Napjainkban bármikor vehetünk a boltban. És tudjátok mit? Vettem is. Rengeteg olyan rövid videót láttam, amelyben mindent beledobálnak egy tepsibe, megsütik, majd krémleves lesz belőle. Hát dobáltam én is, turmixoltam, alaplével felengedve újraforraltam, és tejszínnel krémesítettem. (Itt ájulnak ki a séfek… de én a krémlevest tejszínnel lágyítva szeretem.) Aztán sütöttem egy jó nagy marék, kisujjnyi vastag csíkokra vágott kolozsvári szalonnát is, és tálaláskor belepottyantottam, megszórtam ropogós hagymával… Olyan lett, mint én: formabontó, egyszerű, feledhetetlen. Hozzávalók 2 személyre: 1 közepes méretű sütőtök, 1 fej fokhagyma, 2 ki...