Nagymamáink korában még jelentős ünnepnek számított a kenyérsütés,
szívvel és szeretettel sütötték az asszonyok, családanyák a kenyeret, hiszen
tudták, hogy szeretteiket táplálják vele. Természetesen ők sem voltak híjával
az alkotóvágynak, így valaki, valamikor letépett egy darabot a kenyértésztából,
kinyújtotta és úgy sütötte meg. Hogy még élvezetesebb legyen, került rá a kamra
kincsiből is: egy kis szalonna, tejföl, fokhagyma, hagyma. Így született meg a
kenyérlángos, ami sajnos a kenyérsütéssel együtt sokáig feledésbe merült, bár
az utóbbi időben egyre többen fedezik fel ezt a magyaros ízekkel gazdagon
megrakott finomságot. Ha kedvünk támad kísérletezni, az alaptésztát a magunk
finomságaival is gazdagíthatjuk. Így tettem én is.
Kenyérlángos
Hozzávalók 3 tepsihez: 1 kg liszt, 8 dl víz, só, 2,5 dkg élesztő, 1 dl
tej, 1 dkg cukor, 5 dkg zsír.
A feltéthez: 5 dl tejföl, 10 cikk fokhagyma, 4 fej hagyma, 25 dkg
szalonna.
Elkészítése: Az élesztőt egy tálkába morzsoljuk, rászórjuk a cukrot és
hozzáadjuk a langyos tejet. Összekavarjuk és
a tálba szitált liszt közepébe készített mélyedésbe töltjük. Hagyjuk 15
percig dolgozni, majd a sóval elkavart langyos víz folyanatos adagolásával
közepesen kemény tésztát dagasztunk belőle. A végén a zsírt is beledagasztjuk.
Hagyjuk duplájára kelni, majd lisztezett gyúródeszkára borítjuk és alaposan
átgyúrjuk. Három kis cipóra osztjuk és 1 órán át hagyjuk kelni. Tepsibe
simítjuk.
A feltéthez serpenyőben kisütjük a szalonnát, majd szűrőkanállal tányérra
kiszedjük és a zsírban megpirítunk két megtisztított, apróra vágott hagymát.
Amikor a hagyma megpirult, beletesszük az apróra vágott fokhagymát is,
megsózzuk, még pirítjuk egy kicsit, végül ráöntjük a tejfölt és 1-2 percig
forraljuk.
A tepsibe simított tésztát öt percig forró sütőben elősütjük, majd
gazdagon megkenjük az ízes tejföllel, jól megszórjuk hagymakarikákkal és 30-40
perc alatt megsütjük.
Forrón kínáljuk, akár még meg is kenhetjük fokhagymás tejföllel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése