Bejegyzések

-
Kép
  Kóstolás saját felelősségre Folyton bajba kerülök. Mostanában például már a bevásárlás is veszélyes üzem lett. Leginkább akkor járok pórul, amikor csak a külseje alapján választok valamit, és nem olvasom el a címkét. Márpedig olvasószemüveg nélkül erre kevés az esély. Nem mintha lusta lennék, egyszerűen nem látom, mit tüntettek fel rajta. Így aztán időnként kellemetlen meglepetések érnek. Jóízűen beleharapok valamibe, és egyszer csak lángba borul a szám. Már jártam így kolbásszal, májkrémmel, májas hurkával, legutóbb pedig még pogácsával is. Ez utóbbi végképp váratlanul ért. A kedvenc pékségemben elfogyott a tökmagos pogácsa, ezért csírásat választottam helyette. Az első harapás után könnybe lábadt a szemem. Nem a meghatottságtól. A pogácsa olyan csípős volt, hogy egy pillanatra azt hittem, valaki összekeverte a „finoman fűszeres” és a „tűzokádó sárkány” fogalmát. Nem is tudtam eldönteni, hogy éhesebb vagyok vagy mérgesebb. Valószínűleg mindkettő. Pogácsa helyett végül a mé...
Megjegyzés küldése
További információk
-
Kép
  A nyár zamata Ha zsenge kukorica kerül szóba, bizony én nem kukoricázok. Július elején irány a piac, és beszerzem a muníciót egy jó adag tejes kukoricához, amit aprólékos műgonddal rágok le a csutkáról, soronként haladva, hogy egyetlen szem se vesszen kárba. Íze a gyermekkori nyarakat idézi. Nálunk nem is tejes kukorica volt a neve, hanem tejes málé . Máig nem tudom, máshol is így hívták-e, vagy csak a mi falunkban, de nekem ez a két szó egyet jelent a nyárral. Alig vártuk, hogy kinőjön a kukoricacsövek haja. Akkor már lehetett bontogatni a csuhéját, és a körmünkkel óvatosan megnyomtuk a szemeket, engedik-e már a tejet. Ha igen, nem volt több kérdés. Mehetett a hatalmas fazékba, amelyben egyszerre főtt az egész családnak való adag. A gőze már messziről jelezte, hogy készül a nyár egyik legjobb vacsorája. Ki vajjal ette, ki csak egy csipet sóval, de egy biztos: mindig elfogyott az utolsó csőig. Később a vízparti napok kedvenc tízóraija lett. Kevés olyan étel van, amit enny...
Megjegyzés küldése
További információk
-
Kép
  Virágok a konyhában Nagyon szeretek virágot kapni. Talán nincs is olyan nő, aki ne örülne nekik. Szépek, törékenyek és múlandók, mintha csak arra emlékeztetnének bennünket, hogy minden jó pillanatot meg kell becsülni. Mire észbe kapunk, a szirmok lehullanak, a boldogságból pedig csak egy üres váza marad, amelyet végül a saját kezünkkel teszünk vissza a szekrénybe. Én azonban különösen szeretem azokat a virágokat, amelyek nem a nappaliban, hanem a konyhában végzik. Azokból ugyanis nemcsak emlék marad, hanem egy jó ebéd vagy vacsora is. Ilyen virág a karfiol. Szeretem már a látványát is. Ahogy ott ül a zöld levelek között, olyan, mintha egy gondosan megkomponált csokor lenne. Aztán bekerül a fazékba, és kezdődik a varázslat. Lehet belőle leves, saláta, sütőben sült köret, rántva pedig nálam szinte verhetetlen. Az utóbbi időben azonban egy egészen más arcát fedeztem fel. Krémként is remekül működik. Szinte csak az ízesítésen múlik, milyen karaktert kap: lehet lágy, fűszere...
Megjegyzés küldése
További információk
-
Kép
  Gomba vagy káposzta? Az életben vannak komoly döntések. Olyanok, amelyeken hosszan töpreng az ember. Forgatja magában a gondolatokat, mérlegel, megpróbálja elképzelni a végkifejletet, és közben attól tart, hogy mégsem jól döntött. Persze többnyire kiderül menet közben, de akkor már nehéz a másik utat választani. Szerencsére a konyhában nincsenek ilyen súlyos döntések – legfeljebb kisebb dilemmák. Főleg akkor, amikor egyszerre több mindenre is vágyunk. Most én is így jártam. Nem sok mindenre, csak épp káposztára is meg gombára is kívántam, és ráadásul dönteni sem volt kedvem. Így végül mindkettő a bevásárlókosárban landolt. Lett is belőle egy napokat lefedő kis konyhai projekt, meg egy extra finomság. És hogy fokozzam a kreatív vajákoskodást, fasírtba kerültek a hozzávalók. Egy zamatos, húsmentes fasírtba, a káposzta komfortot adó ízével és a gomba mélyebb zamatával. Káposzta-gomba, az étvágybomba Hozzávalók: 20 dkg gyalult káposzta, 20 dkg csiperkegomba, 1 fej hagyma,...
Megjegyzés küldése
További információk
-
Kép
  Illatos, finom – mi kell még? Mindig csodálattal adóztam a pékek munkája iránt. Azoké iránt, akik kora hajnalban kelnek, és az élettelen alapanyagokba életet lehelnek, hogy illatosan, frissen, ropogósan kerüljön az asztalunkra mindaz, amit szeretünk. Kevés dolog ér fel egy frissen sült, langyos kenyér élményével – vajjal, egy csipet sóval. Ha még egy bögre forró kakaó is jut mellé, az már maga a mennyország. Ha nincs friss kenyér, az illat is megteszi. Egy nagyvárosban minden sarkon csalogat a friss pékáru illata, de ha nem találjuk meg a kedvünkre valót, érdemes otthon megsütni. Ilyenkor az illat beköltözik a lakásba, és abban, amit kisütünk, biztosak lehetünk: tudjuk, mi került bele – és mi nem. A sütéshez idő és türelem kell, nem illik hozzá a sietség. Ha mégis gyorsabb megoldást keresünk, jó szolgálatot tehet egy előre elkészített tészta. Kelt tésztát ritkán veszek boltban, de a leveles tésztával engedékenyebb vagyok. Most először találtam élesztős változatot – kíváncsi vo...
Megjegyzés küldése
További információk
-
Kép
 Ropogós krumplikarikák Nem nagy kunszt, igazából csak egy kis tapasztalat. A lányom forró levegős sütőt kért karácsonyra, azóta tesztelgetjük, próbálgatjuk. Főleg sültkrumpli ügyben.  Most héjában megfőztük a krumplit, meghámoztuk, felkarikáztuk, kicsit meglocsoltuk fűszeres olajjal és rápirítottunk 200 fokon 15 percet. Nagyon finom lett.  Az a jó benne, hogy a krumplit előre megfőzhetjük és felkarikázhatjuk, 1-2 napig fedett dobozban akár a hűtőben is tarthatjuk, akkor varázsolunk belőle, amikor szükség van rá.
Megjegyzés küldése
További információk
-
Kép
 Leveles Megint kettő az egyben. Úgy látszik nem tudok ebből kilépni. Eltervezek valamit, aztán az ötletek önálló életre kelnek és szerteágaznak. Igazából egyik receptet sem én találtam ki, láttam, megtetszett és elkészítettem úgy, ahogy én kívántam. Öröm volt a munka is, az illat is, amivel a lakás megtelt, jólesett a megelégedés, amit az év utolsó napján is munkából hazatérő szeretteim arcán láttam. És az, hogy a saját kosztján élő lányom is evett belőle, külön ajándék.  Az egész a szilveszteri menü összeállításának gondolatával kezdődött. Kevés pénzből valami finom... Virsli vagy töltött tojás? Végül lett virsli is, meg töltött tojás is (amit virslis töltelékkel töltöttem meg), és a boltban kezembe akadt egy zacskó rögös túró is, mert olyan finom kenyeret szoktunk mostanában venni, hogy muszáj finomságot rákenni. Ez utóbbi kategóriából pedig most a körözött jutott eszembe.  Az első ötlet az volt, hogy a virslit baconba csomagolom és megsütöm... de teszett a leveles tés...
Megjegyzés küldése
További információk