Az én töklevesem

A sütőtök az ősz legcsodálatosabb ajándéka, amit valójában azért kapunk, hogy félretegyük télire, és időnként belőle lakomázva pótoljuk a napfény hiányát. Régen akkor szedték le, amikor az első fagyok már megcsípték egy kicsit a vastag kérgét; aztán a pincében őrizgették, és ha okosan beosztották, bizony kitartott egész télen.

Napjainkban bármikor vehetünk a boltban. És tudjátok mit? Vettem is. Rengeteg olyan rövid videót láttam, amelyben mindent beledobálnak egy tepsibe, megsütik, majd krémleves lesz belőle. Hát dobáltam én is, turmixoltam, alaplével felengedve újraforraltam, és tejszínnel krémesítettem.

(Itt ájulnak ki a séfek… de én a krémlevest tejszínnel lágyítva szeretem.)

Aztán sütöttem egy jó nagy marék, kisujjnyi vastag csíkokra vágott kolozsvári szalonnát is, és tálaláskor belepottyantottam, megszórtam ropogós hagymával…

Olyan lett, mint én: formabontó, egyszerű, feledhetetlen.

Hozzávalók 2 személyre:

1 közepes méretű sütőtök, 1 fej fokhagyma, 2 kisebb fej hagyma, 3 dl alaplé, 1 dl tejszín, só, bors, szárított morzsolt kakukkfű, 20 dkg kolozsvári szalonna, 2 evőkanál ropogós sült hagyma, kevés olívaolaj.

Elkészítése:

A sütőtököt megmossuk, hosszában kettévágjuk, kikaparjuk a magokat, majd tepsibe tesszük. A mélyedésbe beletesszük a félbevágott fokhagymafejet, mellé kerülnek a hagymák is. Sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk olívaolajjal, és forró sütőben kb. 50 percig sütjük.

A megsült tök húsát a turmixgépbe kanalazzuk, hozzáadjuk a sült hagymát és a héjából kinyomott fokhagymát, felöntjük alaplével, majd összeturmixoljuk. Lábasba töltjük, szükség szerint sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel ízesítjük, végül tejszínnel krémesítjük.

A tálaláshoz a szalonnát csíkokra vágjuk és lepirítjuk. A tányérba mert leves tetejére szórjuk, majd ropogós sült hagymával díszítve kínáljuk.

 

Diós karamellkocka

Nem vagyok a krémes sütemények nagy rajongója, néha mégis valami fura vágy támad bennem, hogy olyan sütit süssek, ami nagyon édes, nagyon krémes. Hogy aztán egy kiadós vasárnapi ebéd utáni jól megérdemelt szunyókálásból felébredve részem lehessen egy kis kényeztetésben. Csak két falás és elég... a többire pedig mindig akad önkéntes jelentkező.

Hozzávalók:

6 tojásfehérje, 20 dkg cukor, 10 dkg darált dió, 2 evőkanál liszt, 1 teáskanál sütőpor, 20 dkg fehér csokoládé, 6 tojássárgája, 24 dkg cukor, 25 dkg vaj (82%), 2 evőkanál víz, 20 dkg durvára vágott dió.

Elkészítés:

A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük majd óvatosan beleforgatjuk a darált diót, a lisztet és a sütőport, aztán a masszát egy kivajazott, sütőpapírral bélelt 25×35 cm-es tepsibe simítjuk, és 180°C-on tűpróbáig sütjük.
Amikor kivesszük a sütőből, azonnal ráreszeljük a csokoládét és hagyjuk teljesen kihűlni, közben a tojássárgákat a cukor egy részével habosra keverjük, a maradék cukrot egy lábasban felolvasztjuk, hozzáadjuk a vajat és a vizet, lassú tűzön karamellizáljuk, majd erőteljes keverés mellett beleöntjük a tojássárgás keveréket is. Hozzákeverjük a durvára vágott diót majd addig főzzük, amíg kissé be nem sűrűsödik. Néhány percig  hűlni hagyjuk, majd a megdermedt csokoládérétegre kenjük, végül hűtőbe tesszük legalább két órára. Kockára szeletelve kínáljuk.

 
Grill-dog

Kevés húsféle van, ami olyan mértékű rajongást váltana ki belőlem, mint a kolbász. Leginkább füstölve és nyersen szeretem, de frissen készült házi kolbász bármikor jöhet sütve vagy grillezve is. Adja magát a helyzet, hogy a nemzeti ünnepen odavonzott az orrom a grillezett kolbászokhoz, és amikor megláttam, hogyan kínálják ezt a ropogósra sült, ízletes falatot, egyenesen leesett az állam: jó sok sült hagyma társaságában hot dog kiflibe vándoroltak a madárkák, és grill dog néven kellették magukat. Naná, hogy AZONNAL bekebeleztem egy adagot. Azóta is vártam a megfelelő alkalomra, hogy én is készítsek valami hasonlót, kicsit átgondolva, kicsit a konyhához szelídítve, de hasonlóan ízleteset…

A lendületemet csak az akasztotta meg, hogy hiába vadásztam olyan kolbászra, ami nekem is tetszene. Végül feladtam, és vettem olyat, ami van. Ez is nagyon finom, csak pirosabb annál, amit megszoktam.

A sütőben folyt a hadművelet. Jó sok hagymát aprítottam, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe szórtam, fűszereztem sóval, borssal, kakukkfűvel, ráfektettem a kolbászokat, alaposan meglocsoltam sörrel, és forró sütőben 40 percig sütöttem átnedvesített sütőpapírral letakarva. Levettem a papírt, és további 15 percig pirítottam.

Beszereztem 3 szép bagettet, kettévágtam mindegyiket, majd hosszában is félbe vágtam, akárcsak a kolbászokat, miután kisültek, mert kicsit vastagok voltak. A bagettbe tömtem a sült hagymát, némi vegyes salátát, a kolbászt, mustárt, majonézt, ketchupot, és kész.

A hagyma nem fogyott el mind. Másnap felengedtem egy kis alaplével, átforraltam, összeturmixoltam, és tejszín meg sajt hozzáadásával isteni hagymakrémleves lett belőle.

 

Tedd hozzá a magadét

Van valami különös, szinte ünnepi megnyugvás abban a pillanatban, amikor a konyha csendjét lassan megtölti a vajon párolódó alma illata. Ahogy az első illatfoszlányok táncolni kezdenek a levegőben, mintha láthatatlan kezek finoman megsimogatnák a lelket. Az édes gőzben ott suttog minden régi uzsonna, a délutánok békéje, amikor még ráértünk az ablakpárkányra könyökölve nézni a világot. Ott lüktetnek benne a nagymamák fahéjba csomagolt titkai, a befőttesüvegek tetején megkopott címkék, a befűtött sparhelt melege, és az otthon ígérete – az a fajta otthoné, ahol mindig tudod, hogy várnak. Amikor messzire kerül az ember a szülőföldjétől, kölönösen erőre kapanak az emlékek, hiszen nam sokmindent vihetsz magaddal egy költözéskor, de az emlékeidet ott őrzöd a szívedben, amíg csak élsz. És közben persze új élményekkel rakod tele lelki tarisznyádat: a gangos bérház neszei, illatai, sóhajtásai. És mindebbe belekeverednek a te életednek neszei, illatai, zenefoszlányai. Vasárnap délben felteszek egy jó lemezt, kitöltök egy pohár bort és hozzáteszem a sütiillatomat a többihez. Nem hivalkodó, luxusillat ez, csak egy kis csendes, szerény hozzájárulás. Egyszerű kis almás tallér.

Nem akar többnek látszani, mint ami: egyszerű, puhán szerethető és mégis ünnepi. Minden falat olyan, mintha egy apró emléket törnél ketté: a roppanós szélek között ott a gondoskodás, a közepében a csendes figyelem, amit csak az ad, aki szeret.

Mert vannak ízek, amelyek nemcsak a szájat, hanem a lelket is táplálják. És vannak sütemények, amelyek egy egész napot képesek megszelídíteni. Ez a tallér éppen ilyen: egy pici, kerek szelete az otthonosságnak, amely a tenyeredbe simul – s vele együtt a béke is.

Illatos almás tallér

Hozzávalók 16 tallérhoz: 1 tojás, 6 dlg cukor, csipetnyi só, 1 csomag vaníliás cukor,  15 dkg vaj, 3 evőkanál görögjoghurt, 2 evőkanál kukoricakeményítő, 35 dkg liszt, 1 teáskanál sütőpor. A töltelékhez: 2 alma, 2 evőkanál cukor, késhegynyi őrölt fahéj, 1,5 dkg vaj.

Elkészítése: A tojást alaposan felverjük a cukorral és a vaníliás cukorral, hozzáadjuk az olvasztott vajat, a görögjoghurtot és a keményítőt. Alaposan összekeverjük, majd hozzádolgozzuk a sütőporral átszitált lisztet és ruganyos tésztát gyúrunk belőle. Fél órára hűtőszekrénybe tesszük. Közben az almát meghámozzuk, negyedekre cágjuk, eltávolítjuk a magházat és apró kockákra vágjuk, Egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat, beletesszük az almát, a cukrot, fahéjjal főszerezzük és addig főzzük, amíg a leve elfő. A tésztából egy teniszlabdányit lecsípünk, a többit kinyújtjuk, korongokat szaggatunk belőle, minden korongnak az ujjainkkal peremet csippentünk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük ezeket, egyenletesen elosztjuk rajtuk az almát, a maradék tésztát ráreszeljük. 180 fokos sütőben 35 perc alatt pirosra sütjük. Porcukorral megszórva tálaljuk.

 

 

Mennyei habos szilvás

A vasárnapi ebédek királynője mi más lehetne, mint egy finom sütemény. Olyan jó a bőséges ebéd után szunyálni egy jót, majd a jóleső lustaságból kikászálódva sütit csemegézni. Van néhány családi kedvencünk, ennek elemeit szívesen variálom, hogy valami újat hozzak létre, abból építkezve, ami rendelkezésre áll. Mostanában bárhová nézek, ott mosolyognak a ragyogóan mélykék, húsos szilvák, mintha csak arra teremtette volna őket a Fennvaló, hogy sütiben újjászületve kényeztessenek. Boldogan vezényeltem le ezt a metamorfózist. Egy finom szellős, édes sütemény lett a végeredmény, a szilva enyhén savanyú aromáját a roppanóan édes cukros dióhab csodálatosan kiegészítette.  

Hozzávalók: A tésztához: 6 tojás sárgája, 15 dkg porcukor, 15 dkg vaj, 15  dkg liszt, 5 g sütőpor.

A töltelékhez: 20 dkg magozott, felszeletelt szilva, 6 tojás fehérje, 20 dkg kristálycukor, 20 dkg darált dió,  1 teáskanál őrölt fahéj, 1 zacskó vaníliás cukor. A tetjére egy marék szeletelt mandula.

Elkészítés: A tojások sárgáját a porcukorral és puha vajjal habosra keverjük. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, alaposan összedolgozzuk majd kb. 30x35 cm-es, sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük. A tetejét kirakjuk a szilvával, megszórjuk a vaníliáscukorral elkevert fahéjjal, közepes hőfokon 20 percig sütjük. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, beledolgozzuk a cukrot és a diót, csipetnyi fahéjjal fűszerezzük. Rákanalazzuk a tésztára, elegyengetjük, megszórjuk a szeletelt mandulával, majd alacsony hőfokon (140 fok) további 30-35  percig sütjük. A sütési idő vége felé figyeljük, nehogy túlságosan megbarnuljon. A kikapcsolt sütőben hagyjuk kihűlni, aztán szeleteljük.

 Káposztás gombóc

Nagyon szeretem a töltött káposztát, de csak friss káposztából, paradicsommal savanyítva. A friss káposztát meg kell fonnyasztani, eléggé húzós, gőzös meló. Meg aztán a töltelékeim soha nem lesznek elég szépek, egyformák, bárhogy is igyekszem. Ezért arra gondoltam nem csomagolom be a tölteléket, a káposztát legyalulom, a töltelékből kerek gombócot formázok és szépen fazékba rétegezve fogom megfőzni, jól nyakonöntve paradicsomlével, gazdagon megszórva kakukkfűvel és kaporral. Mire kész lett, rájöttem, hogy ezt már más is gondolta, rábukkantam ugyanis a receptre sváb gombóc néven. A továbbiakban azt írom le, én hogyan készítettem. Aki olvassa és a sváb gombócot is ismeri majd eldönti magának az-e, vagy sem.  Nem zavar, ha nem az. Attól még jóízűen megettük. 

Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg darált sertéshús, 1 fej hagyma, 1 teáskanál pirospaprika, 1 kisebb kápiapaprika, 6 szelet húsos szalonna, só, bors, ételízesítő, 8 dkg rizs, 60 dkg káposzta, 4 dl paradicsomlé, 1 evőkanál apróra vágott kapor, 1 teáskanál apróra vágott kaukkfű vagy csombor.

Elkészítése: A káposztát legyaluljuk. Három szelet szalonnát egy serpenyőben megsütünk, kivesszük a zsiradékból (meg is ehetjük főzés közben nem lesz szükség csak a zsírjára), amiben megdinszteljük az apróra vágott hagymát. Rászórjuk a pirospaprikát, majd azonnal felöntjük vízzel. Beletesszük az apróra vágott paprikát is, pár percig együtt forraljuk, majd felöntjük 1 dl paradicsomlével. Összeturmixoljuk. Újraforraljuk, sóval, borssal ízesítjük, hozzáadjuk a megmosott, lecsepegtetett rizset, kavargatva addig főzzük, míg jól felszívja a nedvességet, majd lefedve 10 percre félretesszük. A darált húst keverőtálba rakjuk, hozzáadjuk a kissé megpárolt rizset, jól összedolgozzuk, megkóstoljuk, ha szükséges még sózzuk. Egy  3 literes fazék aljára kevés olajat öntünk, beleteszünk egy réteg káposztát, a három szelet nyers szalonnát és elkezdjük belehelyezni a masszából gyúrt diónyi gombócokat. 

Nem túl szorosan. Amikor már nem fér több, jön egy újabb adag káposzta, megszórjuk ételízesítővel, kaporral, kakukkfűvel, ismét gombócok következnek. Ezt a gombócréteget is befedjük káposztával, megszórjuk ételízesítővel, kaporral, kakukkfúvel, ráöntjük a paradicsomlevet és mérsékelt hőfokon, két óra alatt készre rotyogtatjuk. 

Ne főjön, csak rotyogjon. Tejföllel tálaljuk.

 Tárkonyos krumpli csülökkel

Ha csülköt veszel, légy nagyvonalú, legyen hatalmas. Egyszer foglalkozol vele és számos finomságot készíthetsz belőle. Én most egy szép nagy csülköt választottam. Mindig kuktában főzöm, csodálatosan puha lesz, jó sok lével ajándékoz meg. A levet egy kevés hússal kiadagolom 1 literes tejfölös dobozokba és elteszem a fagyasztóba. Később készül belőle paszulyleves (csak kiolvasztom és beleteszem a főtt konzervpaszulyt), krumplileves (tejfölösen, tárkonyosan), káposztaleves - amire éppen kedvünk szottyan és aminek jót tesz a füstölt hús alaplé. Most félretettem egy adagot a főtt húsból, mert már ott motoszkált bennem a gondolat, hogy tárkonnyal meg krumplival készítsek belőle valamit. Na, el is készítettem és azt hiszem, felveszem a kedvenc ételek repertoárba. Hogy még laktatóbb legyen friss házi tojást is főztem hozzá.

Hozzávalók 2 személyre: 25 dk főtt füstölt csülök, 40 dkg krumpli, 5 dkg vaj, 4 dkg liszt, 1 dl tej, 2 dl tejszín, só, bors, 1 evőkanál apróra vágott tárkony (lehet szárított is, ha ecetben tartósítottat használunk, kicsit öblítsük ki, itt nincs szükség a savanyú ízre), 2 tojás.

Elkészítés: A krumplit héjában megfőzzük, meghámozzuk, hosszában félbe, majd karikára vágjuk. Egy nagyobb lábasban felolvasztjuk a vajat, beleszórjuk a lisztet, szalmaszínűre pirítjuk, felöntjük a hideg tejjel, állandóan kavargatjuk, míg besűrűsödik, majd fellazítjuk a tejszínnel. Sóval, borssal ízesítjük, hozzáadjuk a tárkonyt és pár percig állandóan kavargatva forraljuk. A csülköt szeletekre vágjuk, 4 vékony szeletet félreteszünk, a többit feldaraboljuk. A tojást keményre főzzük. A krumplit és a feldarabolt húst beleforgatjuk a mártásba, majd tányérra rendezzük, a csülökszeletekkel és a főtt tojással tálaljuk. Melegen és hidegen egyaránt finom.