Finomságaim

  Virágok a konyhában Nagyon szeretek virágot kapni. Talán nincs is olyan nő, aki ne örülne nekik. Szépek, törékenyek és múlandók, mintha csak arra emlékeztetnének bennünket, hogy minden jó pillanatot meg kell becsülni. Mire észbe kapunk, a szirmok lehullanak, a boldogságból pedig csak egy üres váza marad, amelyet végül a saját kezünkkel teszünk vissza a szekrénybe. Én azonban különösen szeretem azokat a virágokat, amelyek nem a nappaliban, hanem a konyhában végzik. Azokból ugyanis nemcsak emlék marad, hanem egy jó ebéd vagy vacsora is. Ilyen virág a karfiol. Szeretem már a látványát is. Ahogy ott ül a zöld levelek között, olyan, mintha egy gondosan megkomponált csokor lenne. Aztán bekerül a fazékba, és kezdődik a varázslat. Lehet belőle leves, saláta, sütőben sült köret, rántva pedig nálam szinte verhetetlen. Az utóbbi időben azonban egy egészen más arcát fedeztem fel. Krémként is remekül működik. Szinte csak az ízesítésen múlik, milyen karaktert kap: lehet lágy, fűszere...