2018. február 9., péntek

Kapd fel saláta tarjából

Ha megmarad a párolt tarjából, akkor ezt készíthetjük belőle... Persze az is előfordul nálunk, hogy akarattal marad, hogy ezt készíthessük.

Dobozos tarjás saláta



Hozzávalók 1 hétre: 25 dkg vegyes zöldsaláta, 4 szelet tarja, só, bors, 1 evőkanál zsír, 2 szál sárgarépa, 2 krumpli, 10 dkg zeller, 1 dl tejföl, 3 tojás, 5 evőkanál magkeverék.
Elkészítése: A tarjaszeleteket kipotyoljuk, bedörzsöljük sóval, borssal. Egy tepsit zsírral kikenünk, beleszórjuk a meghámozott, karikára vágott sárgarépát, krumplit, a csíkokra vágott zellert, ráfektetjük a tarját, lefedjük és forró sütőben 50 perc alatt puhára pároljuk. Hagyjuk kihűlni, majd a húst csíkokra vágjuk és bedobozoljuk. A párolt zöldségeket egy másik dobozban rakjuk el. Az öntethez megfőzzük a tojásokat, majd meghámozzuk. Egyet késes aprítóba teszünk a tejföllel, krémesre daráljuk. A másik kettőt feldaraboljuk és bedobozoljuk.

A saláta összerakásakor egy jól záródó dobozba szórunk a vegyes salátából, rácsorgatunk az öntetből, erre húscsíkok, majd párolt zöldségek, főtt tojás, végül egy evőkanálnyi magkeverék kerül. Úgy osszuk be a hozzávalókat, hogy 5 napon át kitartson.

2018. február 8., csütörtök

Szakácskönyv az élethez

2. rész

A fehérre meszelt falú barátságos, meghitten apró teremben a négy sorba rendezett székeken vagy tizenöt ember ült, férfiak, nők vegyesen, csendben, szinte megilletődve. Kellemes francia sanzonmuzsika szólt, sehol semmi, ami főzésre utalna, vagy emlékeztetne. Zoé sóhajtva lerogyott egy üres székre a hátsó sorban, s ekkor vette észre a sárga foltot két sorral arrébb. Pontosabban mustársárgát, és a hozzá tartozó undok vigyorgó arcot, aki hátra fordulva éppen őt bámulta. Önkéntelenül lennebb csúszott a széken, mintha el akarna tűnni.
- Remek!- fakadt ki, csak úgy magának, azon agyalva, hogy milyen halálnemet válasszon az ürgének. De nem maradt ideje alaposan kivesézni a témát, mert belépett egy kellemes külsejű, középkorú férfi, aki fekete nadrágot és hófehér séfkabátot viselt. Határozott léptekkel a CD lejátszóhoz sietett, kikapcsolta a zenét, majd a jelenlévők elé állt és meghajolt.
- Köszöntöm önöket! A nevem Séf Pierre, és azért vagyok itt, hogy az elkövetkező nyolc hétben megismertessem önöket a francia konyha alapjaival.
- Nyolc hét! – morogta maga elé Zoé – Nyolc hét! Én ezt nem élem túl!
- Először is, hadd mondjam el önöknek, - folytatta a Séf – hogy remek választás volt ez a tanfolyam, hiszen a francia konyha minden konyha királynője. Itt mindent megtanulhatnak, amire szükségük van, a levesektől a desszertekig. Az sem baj, ha még soha nem főztek. Az alapoktól indulunk, hogy eljuthassunk a csúcsokig. Most pedig fáradjanak velem a tanulókonyhába. Itt az ajtó melletti asztalon kötényeket találnak. Kérem, vegyenek fel belépés előtt egy kötényt!
A séf visszament azon az ajtón, ahol belépett az előtt. A résztvevők szedelőzködni kezdtek, mindenki a kötényes asztalhoz ballagott, ahol elvette a neki szánt kötényt. Zoé is így tett, közben igyekezett minél nagyobb távolságot tartani a mustársárga folttól. A férfi a szeme sarkából a lányt figyelte és igyekezett minél közelebb férkőzni hozzá. Végül az asztalnál egymás mellé kerültek.
- Nocsak! – súgta pimaszul a férfi- Még mindig mérges?
- Ami azt illeti  nem! – súgta vissza a lány sűrű szempilla rebegtetés közepette, kicsit oldalra lépett, miközben a szandálja sarka mélyen a férfi cipőjébe fúródott.
-Á! Ez jó hír! – szisszent fel a férfi. – Viszlát a teremben!
Zoé felkötötte a kötényt és belépett az ajtón. Szinte leesett az álla a ragyogástól. A fényes, krómozott felületeken táncot járt a napsugár. Az előzőnél sokkal nagyobb teremben négy tűzhely kapott helyet, szimmetrikusan a terem közepén elhelyezve. Fölöttük szagelszívó berendezések, melyek oldalára serpenyők voltak akasztva. A beépített tűzhely alatti szekrényben a felszerelés többi darabja várakozott arra, hogy használni kezdje a tanulni vágyó társaság. A terem négy sarkában négy óriási hűtőszekrény terpeszkedett, olyan fényesek voltak, mintha egy űrbázisról kerültek volna ide.
- Most pedig, hölgyek, urak, mielőtt elkezdjük a munkát, ismerjük meg egymást kicsit közelebbről. A tűzhely melletti munkapultra odakészítettem a névtáblákat, arra kérek mindenkit írja fel a nevét, majd tűzze fel. Tollat is találnak a táblák mellett.
A terem febolydult, mindenki megcélozott egyet a konyhapultok közül, Zoé igyekezett ismét távol kerülni a sárgaöltönyös pasitól, de alig kezdte el a nevét felírni, a válla fölött beszólt:
- Szép a kézírása, kedves Zo! Remélem az előbbi kis cipősarkas intermezzo kiegyenlítette közöttünk a dolgokat. Most már szent a béke?
- Zoé! A nevem Zoé! – pördült meg a lány - És békére ne számítson, maga seggfej! Remélem mielőbb előkerülnek a kések, úgyhogy csak háttal a falnak!- mondta fenyegetően egyenesen a férfi szemébe nézve, ami meglepően tiszta, nyugodt és kék volt, körülötte nevetőráncok. A férfi állta a pillantását és most is mosolygott.
- Értem. Igyekszek vigyázni! Örülök, hogy megismertem Zoé! Szabad a tollat?
A férfi elvett egy névtáblát, ráfirkantotta a nevét, majd kitűzte. Zoé nem akart odanézni, de a szeme nem engedelmeskedett. Márk. Ez állt a táblán. Egy pillanat múlva elkapta a tekintetét.

- Hát én nem! – vetette oda, majd átment egy másik pulthoz. A férfi nem követte, figyelmét a séfnek szentelte, mert elkezdődött az oktatás.
Amikor gyorsan szeretnénk ebédet készíteni, az egyik legkézenfekvőbb megoldás lehet bármilyen tésztaféle. Laktató, fogyaszthatjuk sósan, édesen és, ha megfelelően választunk még elegáns fogás is lehet. 

Tejszínes, gombás tollszár


Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg tollszár tészta, 25 dkg csiperke gomba, 5 dkg vaj, 1 fej hagyma, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, 1 dl tejszín, só, bors, kakukkfű.
Elkészítése:
1. A tésztát lobogó sós vízben kifőzzük, leszűrjük, melegen tartjuk.
2. Egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat.
3. Megdinszteljük benne a megtisztított, apróra vágott hagymát.
4. Hozzáadjuk a megmosott, felszeletelt gombát. Pár percig pároljuk, majd sóval, borssal, kakukkfűvel ízesítjük és puhára pároljuk.
5. Megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel, majd felöntjük a tejszínnel.

6. Hozzáadjuk a kifőtt, leszűrt tésztát, jól összekavarjuk, melegen tálaljuk.
Amikor gyorsan szeretnénk ebédet készíteni, az egyik legkézenfekvőbb megoldás lehet bármilyen tésztaféle. Laktató, fogyaszthatjuk sósan, édesen és, ha megfelelően választunk még elegáns fogás is lehet. A gomba és a tejszín nagyon jó választás a tésztához. Ha tejszínt vásárolunk, figyeljünk arra, hogy hosszan tartó csomagolása legyen, lehetőleg dugós változattal, hogy visszazárhassuk, ne a szokványos saroklevágós doboz. Így eltarthatjuk egy darabig a hűtőben és mindig kéznél lesz egy fincsi krémleveshez...

Tejszínes, gombás tollszár


Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg tollszár tészta, 25 dkg csiperke gomba, 5 dkg vaj, 1 fej hagyma, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, 1 dl tejszín, só, bors, kakukkfű.
Elkészítése:
1. A tésztát lobogó sós vízben kifőzzük, leszűrjük, melegen tartjuk.
2. Egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat.
3. Megdinszteljük benne a megtisztított, apróra vágott hagymát.
4. Hozzáadjuk a megmosott, felszeletelt gombát. Pár percig pároljuk, majd sóval, borssal, kakukkfűvel ízesítjük és puhára pároljuk.
5. Megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel, majd felöntjük a tejszínnel.

6. Hozzáadjuk a kifőtt, leszűrt tésztát, jól összekavarjuk, melegen tálaljuk.

Szezámmagos tarja


Minden husi szívesen látott vendég nálunk. Az utóbbi időben viszont rákaptunk a párolt húsokra, pontosabban a zöldséggel pároltakra, mert ezeket ha nem is esszük meg rögtön, saláta alapanyagául szolgálhatnak, amiket munkába is magunkkal vihetünk és pikk-pakk ott van velünk egy finom tápláló ebéd.

Szezámmagos tarja


Hozzávalók 4 személyre: 4 szelet tarja, 1 evőkanál mustár, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál szezámmag, só, bors, 40 dkg krumpli, 2 szál sárgarépa, 1 evőkanál zsír.

Elkészítése: A hússzeleteket enyhén kipotyoljuk, sózzuk, borsozzuk, félretesszük. Egy tálban összekeverjük a mustárt, a mézet, az olajat, a szezámmagot és a szójaszószt majd beleforgatjuk a hússzeleteket és hűtőszekrényben egy éjszakán át pihentetjük. Egy tepsit jó alaposan kikenünk zsírral, belekarikázzuk a meghámozott, megmosott krumplit, beletesszük a csíkokra vágott sárgarépát, majd a tetejére fektetjük a hússzeleteket, alufóliával lefedjük és forró sütőben 50 percig sütjük. A végén levesszük a fóliát és egy kicsit lepirítjuk.

2018. február 7., szerda

Szakácskönyv az élethez

Ismét elkezdtem írogatni, remélem nem év eleji felbuzdulás. Hogy nem csak a magam és a Konyhatündér című havilap olvasóinak örömére legyen, folytatásokban itt is közzéteszem.

Szakácskönyv az élethez
1. rész


Rettenetes dugó volt a belvárosban. Egymás hegyén-hátán araszoltak az autók az álmos őszi kora délutánban. A napfényben Kolozsvár szinte életre kelt, ragyogtak a homlokzatok és alattuk a modern kort hirdető kirakatok. Zoé nagyon sajnálta görcsbe merevedő bal lábát, ahogy a kuplungon balettezett, benyomta, kiengedte, aztán ismét. Most már egészen biztos volt benne, hogy nem ezt a magas sarkú szandált kellett volna felvenni, még akkor sem, ha olyan szépen ívelt karcsú lába lett tőle. Különben is kinek akarna ma tetszeni? Utált vezetni, akármilyen cipőben, zavarta a sok kar meg kapcsoló, meg a forgalom többi résztvevője, akik sosem úgy haladtak, ahogy az ember számított rá, dugóban pláne. A vezetésnél jobban már csak a parkolást utálta, már persze, ha talált helyet valahol, ami elég tágasnak bizonyult a tudományához. Most nem is akart erre gondolni, pedig még hátravan… Lefoglalta, hogy az anyjára haragudjon. Hogy miért is? Hosszú a bűnlajstrom… Leginkább az zavarta, hogy még mindig irányítani akarja az életét. Mint egy megállíthatatlan pitbull, úgy vetette rá magát a történésekre, kiszimatolva a lehetőségeket, hogy beleszóljon. Hiába költözött fel a nagyvárosba, hiába vállalt felelősségteljes állást, az anyja képtelen elfogadni, hogy nincs szüksége pátyolgatásra. Hogy egyedül is boldogul. Legutóbbi húzása az volt, hogy beíratta egy főzőtanfolyamra .Ez volt az ajándéka a nagyvárosi élethez. Mert szerinte egy rendes nőnek tudni kell főzni, persze csak amellett, hogy szó szerint idézve a kedves mamát  „magán tartja a bugyiját”. Ez lefordítva annyit tesz, hogy nem bocsátkozik felelőtlen kalandokba sem idegen sem ismerős férfiakkal.
-Ne aggódj, anyu, még csak nem is beszélgettem mostanában pasival…- motyogta maga elé Zoé, miközben az ajkát rágcsálta. Még pár perc és ott kéne lennie a megadott címen. Atyaég! Főzőtanfolyam! Nem érezte magát odavalónak, soha életében nem merészkedett be a konyhába, maximum egy pohár vízért.
Hirtelen belendült a sor, egész jól lehetett haladni, Zoé csak úgy suhant, valamivel gyorsabban, mint a gyalogosok a járdán. Már csak a Szent Mihály templom előtti teret kellett megkerülnie és befordulhat az Agapéhoz vezető szűk kicsi utcába, ami mindig is a kedvence volt a városban, mert kedvenc könyvesboltja is itt volt, egyetemi évei alatt gyakran húzódott be ide olvasgatni, amikor volt rá ideje. Kellő időben sikerült sávot váltania, befordulni az utcába és észrevett egy szabad parkolóhelyet is. Index, már majdnem be is állt, amikor egy autó balról elé vágott és lecsapott az üres helyre, ami elég bravúros teljesítmény volt ebben szűk utcában. Rendes körülmények között Zoé továbbállt volna, de  most nem volt abban a lelkiállapotban, hogy nagyvonalú legyen. Beállt az autó mellé, benyomta a vészjelzőket, majd kiszállt és felkészült a konfrontációra. A leparkolt Hyundaiból egy férfi szállt ki, mustár sárga öltönyben, amihez papucscipőt és széles vigyort viselt. Lazán végigsimított a haján és az elé toppanó lány arcába bámult.
-Szép parkolás! – sziszegte Zoé a fogai között, karba tett kézzel nyomatékosítva nemtetszését, még topogott is hozzá az egyik lábával.
A férfi tovább vigyorgott, közben tetőtől-talpig végigmérte a lányt, aki érezte, hogy a hja tövéig elpirul.
-Kösz! – mondta végül hanyagul a férfi és le akart lépni, de Zoé fenyegetően újra elé lépett. A helyzet komolyságát némileg kompromittálta, hogy feltámadt a szellő és a lány könnyű virágmintás ruháját magasra lebbentette. Emiatt karba tett kezét le kellett engednie, hogy a szoknyáját elkapja.
- Nem érem be ennyivel!- folytatta még mérgesebben Zoé. – Fogja a koszos autóját és kiáll a helyemről!
A pasi csak legyintett  és elsétált. A lány érezte, ahogy felmegy benne a pumpa, mert a világon semmi sem hozta dühbe jobban, mint amikor rálegyintenek.
- Hé! – kiáltott a férfi után, magasba lendítve a karjait, talán egy leheletnyivel magasabb hangon, mint ahogy szerette volna. – Azonnal jöjjön vissza! Nem hallja?
A pasi nem áll meg, de visszafordult egy pillanatra és még mindig vigyorogva integetett, majd ruganyos léptekkel elsietett, csúfolódva ringatva a hátsóját, amiről nem lehetett nem észrevenni, mennyire formás.
- A fenébe! – toppantott a lány, eltakarva a szemét. – Nem vagyok normális! A fenébe, a fenébe, a fenébe! – hajtogatta, miközben bevágódott az autójába, és a forgalom többi résztvevőjének dühös tülkölése közepette elhajtott. Jó tíz percig keringőzött a környéken mire be tudott állni valahová. Az utolsó pillanatban esett be a terembe, ahol a főzőtanfolyamot tartották.

Hello 2018! Szia rizses krumpli - krémleves!

Nem kenyerem a rendszeresség, ez itt a blogomban is látszik. Pedig arról kéne szólnia a dolognak, hogy rendszeresen írogat az ember. Főz, fényképez, írogat. Ezért indítottam el a blogot valamikor, mert lenyűgözött a Julie és Julia film főszereplője, aki egy vaskos szakácskönyvből főzögetett mindenfélét és egy blogban posztolta a tapasztalatait. Nos, a főzés pipa, a fényképezés is, meg az írogatás is, csak nem mindig sikerül ide is. Egy egész hónapja és majd egy hete új év kezdődött, talán sikerül majd annyira felhergelnem önmagamat, hogy írogassak egy kicsit rendszeresebben. Van már pár idei kedvencem, ezeket megmutatom, aztán meglátjuk mi lesz... Elsőnek ezt a szuper egyszerű levest, amit nagyon szeretek, mert a krémlevesek még mindig a kedvenceim.

Rizses krumpli - krémleves


Hozzávalók 4 személyre: 20 dkg krumpli, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyem, 2 evőkanál rizs, só, ételízesítő.

Elkészítése: A zöldségeket megtisztítjuk, feldaraboljuk, majd annyi vízben, amennyi ellepi feltesszük főni. Hozzáadjuk az ételízesítőt és majdnem puhára főzzük. A főzési idő vége előtt 10perccel hozzáadjuk a rizset is. Amikor minden megfőtt, levesszük a tűzről és botmixerrel pürésítjük. Forrón tálaljuk. Tartalmas, tápláló és pillanatok alatt elkészülő leves.

  Kolbásszal jobb Sok emberben él az a téves elképzelés, hogy finom ételeket csak drága eszközökkel felszerelt, tökéletesen berendezett ko...