Finomságaim

Ebben a forró nyárban nem nagyon van kedvem leveseket enni, ha mégis akkor valami savanyúra vágyom. A savanyítás mindenféle módját kipróbáltam már: ecettel, paradicsomlével, korpaciberével, savanyúságlével, most a mustárra vagyok rákattanva, főleg mióta egy üzletben magyar mustárt lehet kapni... Még kenyérre is kenem. Ez a ragu pedig valósággal megkívánj, hogy mustárral savanyítsák. Egy lábasban olajat hevítettem, apróra vágott hagymát üvegesre pároltam benne, majd hozzáadtam a kockára vágott marhahúst. Amikor a hús kicsit megpirult, szálkásra vágott leveszöldségeket ( murok, petrezselyem, zeller, karalábé) is tettem bele, feltöltöttem annyi vízzel, amennyi ellepi és az egészet puhára főztem. Amikor minden megfőtt, feltöltöttem vízzel, ételízesítővel ízesítettem, felfőztem. Majd levettem a lángról és két evőkanál tejföl, egy evőkanál mustár, 1 tojássárgája keverékével behabartam.

A túrós gombóc, vagy túrógombóc a mi családunkban alapdarab, kedves kis csemeténk egyik szívesen fogyasztott étele, a másik a paszulyleves. Gyakorlatilag ez az a két étel, amit bármikor szívesen megeszik, meg persze az angyalbögyörőt, amit az olaszok gnochi - nak neveznek. Akkor kezdtem el neki túrós gombócot készíteni, amikor egy éves korában napokig csak Túró Rudit evett: 2 db reggelire, 2db ebédre, 2db vacsorára, persze a csokit lenyúztam róla. Rajongását a túró iránt azóta is megtartotta, bár a Túró Rudit már nem szereti. A túrós gombócot két módszerrel állíthatjuk elő. 1. Módszer Fél kg. tehéntúrót, azért ennyit mert ebben a kiszerelésben kapható, összegyúrunk, adunk hozzá 5 evőkanál grízt (búzadarát), 1 tojást, negyed csomag vajat, csipetnyi sót és jól összedolgozzuk. Hagyjuk legalább negyed órán át állni, ennyi időre van szüksége a gríznek, hogy magába szívja a nedvességet, majd vizes kézzel tetszőleges méretű gombócokat formálunk belőle. Lobogó vízbe tesszük és addig főzzük, am...

Cukkiniből jól bevásároltam, így kicsit megsűrűsödött asztalunkon a cukkiniforgalom. De cseppet sem bánjuk, mert ebben a melegben a könnyű zöldséges vacsorák nagyon jól esnek. Nálunk ugyanis nincs ebéd, csak hétvégén. A hét többi napján a városban eszünk (az igaz, hogy szendvicset), este van mire hazaérünk, így marad a vacsora, amit igyekszünk az időpontnak és az étvágynak is alárendelni. A cukkini tökéletes választás. Rakott cukkinimhoz néhány régebbi elképzelést is társítottam, így született meg ez az étel. Rakott cukkini 4 zsenge cukkinit vékony karikákra vágtam és teflonserpenyőben a karikák mindkét oldalát egy kicsit megpirítottam Azért választottam a teflonserpenyőt, hogy ne legyen szükség olajra vagy más zsiradékra. Egy lábas aljára vajdarabkákat szórtam, erre egy réteg cukkinit, majd felkarikázott baromfivirslit. Újabb réteg cukkini, virsli, a tetejére még pár vajdarabka. Végül az egészet leöntöttem a következő keverékkel: 2 evőkanál tejföl, 1 tojás, 1 evőkanál mustár, só, étel...

Van az úgy az életben, hogy meglepik valamivel, de az már ritkábban fordul elő, hogy saját magának okoz meglepetést. Hát most velem ez történt. Az van ugyanis, hogy jobb napokon vésztartalékokat halmozok fel rosszabb napokra konzerv és fagyasztott ételek formájában. Hát eljöttek a rossz napok és a fagyasztóban lévők közül kiválasztottam egy csomag fagyasztott vajas zöldséget és egy csomag fagyasztott halat, hogy abból meglepetéscsomagot készítsek. El is készítettem, és amikor nekiültünk megenni, akkor derült ki, hogy nem halat, hanem polipgyűrűket vásároltam. Ennek ellenére finom volt, a polip íze a csirkemellhez hasonlított. Meglepetéscsomag polipgyűrűvel 1 csomag fagyasztott zöldséget és egy csomag fagyasztott polipgyűrűt annyi felé osztunk szét, ahány személyre készül az étel. Maximum három személy számára elég. A fagyasztott zöldség mindegy milyen, az én kedvencem a brokkolis, murkos, karfiolos, amiben egy vajas akármi is van. Nagyobb alufólia darabokat tépünk, amire teszünk néhán...

A krémlevesek nem tartoznak a hagyományos magyar konyha remekei közé, viszont sok előnyük van, ami elsősorban a fogyózók számára fontos. Először is általában zöldségből készülnek, aztán laktatóak, aki lenyom egy nagy tányér krémlevest már nem töri a fejét második fogáson. De nem hanyagolható el az sem, hogy az ízlelőbimbók kényeztetésében a krémlevesek verhetetlenek. Elvileg bármiből készülhet krémleves, a felmerülő probléma a besűrítés. Erre több módszer létezik: kenyér, tejszín, krumpli. Számomra a krumpli a legszimpatikusabb, bár a glikémiás indexe elég magas, messze jobb, mint a másik kettő. A cukkiniről csak annyit, hogy anyai érzelmeket vált ki belőlem, főleg a zsenge bébi változat, de megenni nem nagyon szeretem. Ebben a levesben viszont nagyon ott van. Karcsúsító cukkini krémleves Két-három bébi cukkinit megmosunk, szeletekre vágunk és két hámozott, felkockázott krumpli társaságában, annyi vízben, hogy ellepje, feltesszük főni. Amikor megfőtt, botmixerrel pürésítjük, ételízesít...

Ami a padlizsánt illeti, elsőre a padlizsánkrém ugrik be mindenkinek, legalább is erdélyi tájakon. Ez a valóságos Jolly joker mindig jól jön, amikor az ember éhes, pikáns, krémes, egyszóval isteni. Ám a helyzet az, hogy ennél jóval több van a padlizsánban. Lehet például rántani, mint a cukkinit, vagy rakottasokat is készíthetünk belőle. A szabály az, hogy felkarikázás után lesózzuk, hagyjuk legalább egy-két órán át a sóban és aztán leöblítjük. Az én rakottasomhoz is így készítettem elő két nagyobb padlizsánt, majd szárazra töröltem és forró olajban egy kicsit megpirítottam a karikák mindkét oldalát. Fél kiló darált húst hagymás olajban megpároltam, majd fűszereztem, sóval borssal. A kivajazott tűzálló tálba szépen belerétegeztem: padlizsán, hús, reszelt sajt, amíg a hozzávalók elfogytak, a tetejére reszelt sajt került, majd az egészet nyakon öntöttem egy pohár tejföl és két felvert tojás keverékével. Forró sütőben húsz percig sütöttem.

A gombából készült ételeknek megvan a maguk napsugaras varázsa. Gyerekkoromban három erdőbe is jártunk gombászni, mindegyik erdőnek megvolt a maga gombatermése. Sajnos egyedül nem merek gombászni, nem vagyok biztos a szerzeményeim ehetőségében, bár egy régi kollégám, aki zenetanár volt a vegyes iskolában, úgy tanított, hogy forrázzam le a gombákat, tegyek az edénybe egy kettőbe hasított fokhagymacikket, hagyjam benne éjszakára, ha a fokhagyma megzöldül dobjam el a gombát, mert van mérgező is közöttük. Nos én mégsem kockáztatok és továbbra is a szupermarketbe járok gombászni, csiperkére szoktam hajtani, mert jó húsos, tartalmas. Gyakran megkívánom a gombát, mert felidézi bennem azokat a régi kirándulásokat, meg az erdőillatot valamint a hozzá tartozó teljes fílinget, amikor a fullasztó nyárban az erdőszéli réten minden csupa virág, meg illat, a bőröd égeti a nap, aztán bemész a fák közé, ahol a lombokon áttört napsugár teljesen megszelídül.... Térjünk vissza az ételhez, mert mindjárt el...