Finomságaim

  Egy tál lencse A biblia egyik legismertebb története a lencséről szól, pontosabban arról, hogyan adta el Ézsau az elsőszülöttségi jogát egy tál lencséért. Meg vagyok győződve, hogy nem a lencsén van a lényeg, na de akkor is... a lencse, az lencse. Persze nem tudom, milyen volt a Jákób főzeléke, de akár az is lehetett volna, amit én főztem, igaz, akkor nem pompázna a tetején e jóféle sütőben pirított kolbász, ami szerintem elengedhetetlen kelléke. Nyaralás után az ember nem szökdöshet, abból főz, amit a készletben talál. Nos az én készletemben a tonhalkonzerven kívül, amit valahogy nem kívántam,   lencséből volt most a legtöbb: két zacskó vörös, egy doboz zöld, konzerv formájában. Mivel nem rég szembe jött velem egy videó, aminek a vörös lencse volt a főszereplője, arra esett a választásom. Sajnos a videóban egy csomó olyan nyilem-nyalom apacuka hozzávalót felsorakoztattak, ami nekem nem is volt otthon, meg amúgy sem tenném az ételbe (gyömbér, kókusztej, currypor), becsuk...

 Tepsis csoda Egy könnyed, könnyű, hamar elkészíthető és meghökkentően finom ebéd ilyenkor nyáron nagyon jólesik az embernek,hiszen most amúgy sincs kedvünk másra. Az alapötlet tetszés szerint variálható, bármi kerülhet a lapok belsejébe. Tepsis csoda Hozzávalók: 1 csopmag tortilla lap, 1 pár szárazabb kolbász, 3 tojás, 15 dkg reszelt sajt, 1 dl tejszín, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, só, bors, 3 cikk fokhagyma. Elkészítése: A tortillalapokat legyezőszerűen, két ujjnyi széles csíkokra tűrjük és beleállítjuk a tepsibe. Akkora tepsit válasszunk, hogy a hosszúságuknak megfeleljen és, ha az egész csomagot beletesszük, megteljen. A kolbásznak lehúzzuk a héját és vékonyan felkarikázzuk. A kolbászkarikákat a tűrésekbe tesszük, vigyázva, hogy mindenhová jusson. A tojásokat felverjük, hozzáadjuk a tejszínt, majd belekeverjük a reszelt sajtot és az apróra vágott petrezselyemzöldet, zúzott fokhagymát is. Sóval, borssal ízesítjük. Az így kapott keveréket egyenletesen eloszlatjuk a tepsi t...

  Pirított gomba üvegtésztával Azt vettem észre, hogy a gyerekek nem igazán szeretik a gombát. Ha mégis találkoznak vele, mondjuk az általuk annyira kedvelt pizzán, lepiszkálják róla, félreteszik. Így van vele a lányom is, meg is kérdeztem tőle, hogy mi a probléma a gombával. Azt válaszolta erre, hogy furra az állaga, se nem zöldség, se nem hús... Ez egy kicsit elgondolkodtatott, talán azért, mert én nagyon szeretem a gombát és kutatásba fogtam. Így utólag nagyon ürülökm hogy a kérdés felmerült, mert roppant lelkesítő dolgokra bukkantam. Már az érdekes, hogy hová sorolható be a gomba. N em növény, nem állat, nem kékmoszat és nem baktérium.  Szerves anyagokkal táplálkozó, klorofill nélküli és valódi sejtmagvas élőlény. Kevesen tudják, de a gomba több mint a föld feletti, látható része, az ugyanis csupán a termőtest, a gomba szaporodásért felelős része. A többi része, a micélium, a föld alatt vagy éppen a fában helyezkedik el. V ékony szálacskák hálózatát hozzák létre, nem maguk...

  Boros   kedvemben Az élet néha tartogat meglepetéseket. Ilyen volt számomra az is, hogy nemrég, szombaton kora reggel kigyalogoltam a szőlőhegyre. Nem is akárhol, hanem Nagyenyeden. Legutóbb vagy tizenhat éve jártam szőlős közelében és akkor sem a kíváncsiság hajtott, ahogy most sem. Akkor csak vagánynak tűnt beülni egy terepjáróba és felzötyögni a badacsonyi szőlőhegyre és ámulva nézni a hatalmas kék víztükröt, amin fehér vitorlát lengető kis hajók karcoltak alig látható nyomokat... És persze ott volt a szőlő is, szépen sorjában, zöld levelekkel satöbbi. A borutcában a bort is megkóstoltam, de nem voltam elragadtatva. Akkor hallottam először a szürkebarátról, mindenki esküdött rá, hogy milyen kiváló bor, parfümös illata van, fűszeres ízhatásai. Én meg csak hallgattam és reménykedtem, hogy nem fog majd tőle fájni a fejem. De fájt. Szakítottam hát egy időre a szőlővel meg a borral, aztán az évek során igyekeztem, nagyon igyekeztem megszeretni, mert a kultúrált emberek bort ...