Zakuszkaparti

Egy kicsit lejárt már az ideje, de csak most kaptam meg a fotókat, egy ilyen nagy horderejű esemény alkalmával ugyanis nem mertem saját magamra alapozni fotó témában. Mivel nagy zakuszkarajongó vagyok, az idén úgy döntöttem magam köré gyűjtöm azokat, akik otthon a saját kis tűzhelyükön megfőzik a saját kis zakuszkájukat és abból a nyilvánosság egy fityiszt kap, mert ha vendég jön azt nem zakuszkával kínálják meg. Mint mindenben a zakuszkában is azt az ízt kergetem, ami mélyen elraktározódott bennem valahol és eredetét tekintve a zilahi éveimre nyúlik vissza, amikor Adyval egy utcában laktam, csak én száz évvel később. Egy nagyon kedves néni volt a házinénim, aki finomakat főzött és, bocsi anya, de a legfinomab b zakuszkákat. Minden reggel kentem egy zakuszkás szendvicset, az volt a tízóraim, de eléldegéltem volna napokig is zakuszkán. Nos, én is próbálkozom a magam receptjeivel, de nyomába se értem az igazinak. Nos, gyanú sem fér hozzá, hogy a parti megszervezésében elsősorban az önzés...