Pirított gomba üvegtésztával
Azt vettem észre, hogy a gyerekek nem igazán szeretik a gombát. Ha mégis találkoznak vele, mondjuk az általuk annyira kedvelt pizzán, lepiszkálják róla, félreteszik. Így van vele a lányom is, meg is kérdeztem tőle, hogy mi a probléma a gombával. Azt válaszolta erre, hogy furra az állaga, se nem zöldség, se nem hús... Ez egy kicsit elgondolkodtatott, talán azért, mert én nagyon szeretem a gombát és kutatásba fogtam. Így utólag nagyon ürülökm hogy a kérdés felmerült, mert roppant lelkesítő dolgokra bukkantam.
Már az érdekes, hogy hová sorolható be a gomba. Nem növény, nem állat, nem kékmoszat és nem baktérium. Szerves anyagokkal táplálkozó, klorofill nélküli és valódi sejtmagvas élőlény. Kevesen tudják, de a gomba több mint a föld feletti, látható része, az ugyanis csupán a termőtest, a gomba szaporodásért felelős része. A többi része, a micélium, a föld alatt vagy éppen a fában helyezkedik el.
Vékony szálacskák hálózatát hozzák létre, nem magukért, hanem a teljes életközösség érdekében.
Az erdőkben a gombafonalak több szomszédos fa gyökereit is összekötik. Ezzel hálózatot hoznak létre a talajban és ezen keresztül a növények egymással is cserélhetnek anyagokat. Így például a több napfényhez jutó, többet fotoszintetizáló egyedek tápanyagainak egy része eljut a kevesebb fényt kapó egyedekhez, valamivel kiegyenlítettebbé téve ezzel a fényért vívott harcot.
Sokan a gyökerek szövedékével egyetlen hálózatba szervezett erdőt egyenesen „szuperorganizmusként” emlegetik. Ezek a hálózatok az élőhely növényei, állatai és mikrobái közötti kapcsolatok fontos szabályozói, az életközösségek szerkezetének meghatározó tényezői. Jó lenne, ha néha mi emberek is ilyenek tudnánk lenni, mint a gombák. Ha nem is sikerül, aki szeretei, ilyenkor nyáron fogyassza bátran a termőtestet. Ha nem sikerül az erdőben gombászni, ott a jó kis biztonságos csiperke, ami a boltban is kapható.
Pirított gomba üvegtésztával
Hozzávalók 2 személyre: 25 dkg gomba, 1 fej hagyma, 3 dkg vaj, só, bors, 1 dl száraz fehérbor, 3 cikk fokhagyma, 2 evőkanál gombás sötét szójaszósz, 1 evőkanál szezámmag, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, 2 adag üvegtészta. Aki csípősen szereti: 1 teáskanál csípős paprikakrém.
Elkészítése: A vajat egy jó mély serpenyőben felolvasztjuk, megdinszteljük benne az apróra vágott hagymát. Rátesszük a megmosott, vékonyra szeletelt gombát és addig sütjük, amíg levet ereszt, a színe megváltozik. Ekkor jól összekavarjuk és felöntjük a borral. Tovább pároljuk, közben hozzáadjuk a fúszereket: sózzuk, borsozzuk, ráreszeljük a fokhagymát és megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel. Ráöntjük a szójaszószt is (itt kerülhet bele a csípős paprikakrém), megszórjuk a szezámmaggal és kavargatva zsírjára sütjük. Az üvegtésztát beletessszük egy nagy tálba, annyi forró vizet öntünk rá, hogy ellepje, lefedve hagyjuk 5 percig állni, majd szűrőkanállal a gombára szedjük és jól összekavarva pár percig együtt pirítjuk.
